Az orosz polgárháború véres forgatagából emelkedett ki, ha csak rövid időre is Kolcsak admirális, aki ugyan magát nevezte ki admirálisnak, mégis nemesebb céloknak rendelte alá saját életét.
Függetlenül attól, kit milyen politikai meggyőződés és/vagy ideológia vezérel, azt el kell ismerni, hogy valóságos csoda volt, hogy az épp csak megszületett Szovjet-Oroszország és a szocialista forradalom nem bukott el. Már születésétől kezdve minden oldalról támadták, német, japán, brit, francia, amerikai, olasz, török és más csapatok léptek területére, az ellenforradalmi erők, vagyis a fehérek pedig folyamatosan kaptak külföldről pénzügyi támogatást és a legmodernebb katonai felszerelést. 1918-ban három irányból érte támadás a fehérek részéről a kormány kezén lévő területeket: Gyenyikin tábornok délről, Jugyenics tábornok északnyugatról, Kolcsak admirális pedig keletről. Utóbbinak állít emléket a film, amely nem titkolja, hogy Kolcsakkal szimpatizál. Akinek a felemelkedését és a bukását is megismerhetjük.
Alekszandr Vasziljevics Kolcsak (Konstantin Khabensky) 1916-ig az orosz balti flotta vezérhajójának parancsnoka volt, és így ismerjük meg filmünk elején, amint egy, a német flottával való összecsapás során bátorságával és találékonyságával kitünteti magát. Sikerének köszönheti, hogy a cár kinevezi a fekete-tengeri flotta parancsnokának. Az ennek örömére rendezett fogadáson ismeri meg Annát (Elizaveta Boyarskaya), első tisztjének feleségét, és bár jól tudja, hogy szerelme reménytelen, hiszen ő maga is nős, képtelen ellenállni az asszony bájainak. Az admirális új állomáshelyén is komoly dilemmával kénytelen szembenézni, mikor kitör a forradalom, és a matrózok le akarják fegyverezni. Megjelenésekor Az admirális (2008) minden idők egyik legnagyobb költségvetésű, Hollywoodot idéző orosz háborús filmje volt, amely nyilván nem véletlenül helyezi kerettörténetét minden idők legdrágább, legnagyobb volumenű szovjet háborús filmje, a Szergej Bondarcsuk rendezte Háború és béke forgatására. Itt ismerjük meg ugyanis az idős, a Gulágot is megjárt Annát, aki visszaemlékszik szerelmére.
Az admirális valóban rendkívül ambiciózus mű, és nem csak azért, mert egyaránt tartalmaz tengeri és szárazföldi csatákat, illetve azért, mert igyekszik megmutatni egy nagyon is ellentmondásos történelmi személyt, hanem azért is, mert mindezt igyekszik a megfelelő kontextusba helyezni. Ami nem könnyű dolog, révén, hogy Kolcsak helyzete is elképesztően bonyolult volt, ő maga pedig alkalmatlan volt mindenfajta diplomáciai manőverezésre, a cári flottánál eltöltött évek pedig elképesztő merevséget neveltek belé. Vagyis a film amolyan kordokumentumnak is beillik egy olyan időszakról és egy konfliktusról, amelyről eddig nem túl sokat tudtunk, és amit tudtunk, azt is különböző ideológiák elferdített változatában ismertük csak. Andrej Kravcsuk filmjéből odahaza, Oroszországban egy tízrészes, kibővített sorozat is készült.
