A film lehetne akár a mostanában olyan divatos genderkérdésre adott egyértelmű válasz, de mi most inkább nem mennénk bele ebbe a témába. Elég annyi hozzá, hogy végre ismét lesz egy fantasztikusan tiszta, őszinte és szép film a tévében, amit nagy kár lenne kihagyni!
A 2001-ben bemutatott film főszereplője a 11 éves Billy, aki egy durhami bányászfaluban tengeti életét édesapjával és bátyjával.
Anyja meghalt, és a férfias közegben őt is bokszolásra biztatják. Billy azonban a bokszedzésen meglátja a másik teremben tütüben balettozó lányokat, és egyből megragadja a tánc varázsa. Nagyapjától örökölt bokszkesztyűit balettcipőkre cseréli, ám ez a családnak természetesen nem tetszik, pláne, miután Billy apja és bátyja, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, rájönnek, hogy a nagy nehezen megkeresett pénzt Billy a bokszedzések helyett balettórákra költi. Mrs. Wilkinson (Julie Walters), a baletttanár azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába…
Jamie Bell, a Billy Elliotot alakító színész élete több ponton is hasonlított filmbéli karakterére: ő is abból a térségből származik, ahol a film játszódik, és ő is balettra és egyéb táncórákra járt általános iskolában. Emiatt persze kortársai kinevették – épp úgy, ahogy a filmben is, - de ezeket a szomorú élményeket legalább kamatoztatni tudta a filmben Billy Elliotként. A színész tizennégy éves volt a film forgatásakor, éppen akkor zajlott nála a pubertás folyamata. Emiatt több párbeszédet utólag kellett szinkronizálnia, mivel a kamaszkorra jellemző mutálás is nehezítette a munkáját: többször elcsuklott a hangja, ezt pedig utólag javították ki. Sőt: a film nyitójelenetét, amikor Billy Elliot az ágyon ugrál, elég hosszadalmasan és későn vették fel, többször is nekirugaszkodtak, ám a későbbi felvételeknél már muszáj volt megborotválni a lábát, mivel időközben kinőtt rajta a szőr. (Billy egyébként a T. Rex egyik nagyszerű számára, a Cosmic Dancerre ugrál.)
A film hihetetlen hatással tud lenni az emberre, és ezt pl. Elton John is érzékelte: amikor először látta Cannes-ban, egyből megfogalmazódott benne egy színpadi musical ötlete, amit meg is osztott Stephen Daldry-val, a film rendezőjével. Természetesen meg is született a mű, melynek zenéjét Elton John írta, és 2005-ben mutatták be Londonban. 2016-ban a Magyar Állami Operaház is műsorára tűzte a musicalt. A színdarabot, melyből a film született, Lee Hall írta, aki egy interjúban így nyilatkozott:
„Még kezdő drámaíró voltam, amikor írtam a Billy Elliotot. Próbáltam elmondani a saját történetemet, csak éppen vizuális módon. Az első kép, ami eszembe jutott, egy ágyon ugráló kisfiú volt, pont, amilyen én voltam. Megvolt ez a részlet, és a többi a tánccal meg mindennel együtt már jött magától.”
A film eredeti címe Dancer (Táncos) volt, de éppen ugyanabban az évben mutatták be Cannes-ban, amikor a Táncos a sötétbent (Dancer in the Dark) Björkkel a főszerepben: utóbbi el is nyerte az Arany Pálmát. A Universal Studios embere azonban valamit összekevert, és végighívogatta a Billy Elliot stábját, hogy gratuláljon nekik a Cannes-i sikerhez. Ez elég egyértelmű jel volt a film készítőinek, hogy meg kell változtatni a film címét, így lett belőle Billy Elliot.
Érdemes megemlékezni a film zenéjéről is: a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb együtteseinek legjobb számait hallgathatjuk, kezdve a T. Rex-szel a The Clash-en át a The Jamig.
