Azt biztos sokan tudják, hogy SAS a brit hadsereg legelitebb egysége, és a név olyan jól cseng, hogy sokan profitálnak belőle. Van, aki menő krimit ír róla, amit aztán megfilmesítenek Válogatott gyilkosok címmel.
Az ősi nemesi családból származó Sir Ranulph Twisleton-Wykeham-Fiennes igazán érdekes karakter, és nem csak azért, mert a színész Ralph és Joseph Fiennes harmad unokatestvére. Ranulph Fiennes karrierjét a brit hadseregnél kezdte, majd rövid ideig az elit kommandós egység, az SAS tagja volt robbantási szakértőként, de fegyelmezetlensége miatt hamar kicsapták. Ekkor az ománi szultán szolgálatába állt, és az ottani felkelők ellen harcolt, majd leszerelve felfedezőnek és világjárónak állt, számos rekordot állítva fel – ő lett például az első ember, aki a Déli és az Északi sarkot is szárazföldi útvonalon érte el. Kalandjairól rengeteg könyvet írt, nagy részük élménybeszámoló, kisebb részük fikció, és ami filmünket, a Válogatott gyilkosokat (2011) illeti, az alapjául szolgáló könyv, a The Featherman esetében nem lehetett tudni, mi a valóság, mi a kitaláció, Fiennes mindenesetre megtörténtként adta el a történetet, a neve és a karaktere pedig meg is jelenik a feldolgozásban.
Hősünk, Danny Bryce (Jason Statham) különleges ügynök az angol titkosszolgálatnál dolgozott, de egy mexikói „meló” után visszavonul, mert megcsömörlött a sok gyilkolástól. Ám mégsem élvezheti a megérdemelt nyugalmat, ugyanis az egykori mentorát (Robert De Niro) elrabolták, mivel nem végzett el egy megbízást egy ománi sejk számára. Bryce vonakodva bár, de újra aktivizálja magát. Nincs könnyű feladata, mert ahhoz, hogy kiszabadítsa Huntert, három egykori elitkatonán, a SAS kommandósain keresztül vezet az út, akik annak idején megölték a sejk fiait. Velük kell végeznie, de úgy, hogy haláluk balesetnek tűnjön, és előtte videóra kell vennie a vallomásukat. Ha ez nem lenne elég, neki és társainak számolniuk kell egy volt kommandósokból álló titkos szervezettel, Logannel (Clive Owen) az élén, akik azt a feladatot vállalták, hogy vigyáznak egykori bajtársaikra. Földrészeken átívelő, veszélyes hajsza veszi kezdetét, amelybe idővel újabb játékosok is beszállnak.
Az mindennapos dolog, hogy az adott filmek teljesen kitalált történetébe valós eseményeket is beépítenek vagy hivatkoznak rájuk, az viszont ritka, hogy valós személyek fikció áldozataivá váljanak. Ezt tette ugyanis Fiennes; könyvében természetes okokból elhunyt SAS kommandósok valódi nevét használja, halálukat pedig egy szövevényes bosszú részének állítva be, amivel jócskán sikerült felhergelnie mind az SAS teljes személyi állományát, mind az elhunytak rokonságát. Mindez egyrészt érdekes háttér információ, másrészt talán segít megérteni a néha valóban kissé kusza történetet, amelyben meglehetősen sok az egymásra nagyon hasonlító, mégis ellenérdekelt fél. Persze megtehetjük azt is, hogy kissé „elengedjük” a cselekményt, és magára az akcióra összpontosítunk, ami egy Jason Statham-film esetében nemhogy nem halálos bűn, de talán még hasznos is.
És az akció jelen esetben remek, a különös módon élete első és a jelek szerint utolsó filmjét készítő Gary McKendry ehhez ugyanis kifejezetten ért, a színészvezetéshez talán kevésbé, de azt minek, ha olyan színészeid vannak, mint Robert De Niro, Clive Owen és Jason Statham?
