Zsurzs Éva rendezése és Szabó Magda története megunhatatlan.
Valószínűleg mindenkinek vannak olyan filmek és sorozatok, amiket időről időre újra elővesz, meg olyanok, amik valamelyen alkalomhoz kötődnek, és olyankor kerülnek elő. Számomra ilyen az 1978-as Abigél című négyrészes tévésorozat, amit mindig újévkor újranézünk. A Szabó Magda regényéből készült alkotás talán az egyik legjobb évnyitó sorozat, ami valaha készült – és ennek számtalan oka van.
Öt óra csak úgy elrepül
Szabó Magda 1970-es regényéből 1978-ban készült tévésorozat adaptáció: a négy epizód játékideje közel öt órát tesz ki – ma úgy mondanánk, ez egy minisorozat. Az Abigél már a bemutatókor hatalmas siker volt: a második részt 3 és fél millióan látták a premier napján, és többen is sérelmezték, hogy a folytatásra több mint egy hetet kell várniuk. Meg tudom érteni őket, a tévében én szerencsére már akkor láttam, amikor négy egymást követő nap adták a négy epizódot, de amikor megvettem DVD-n, még jobb lett a helyzet. Legendás a 24 című sorozat sorsa, ami majdnem megbukott a tévében, ám mikor megjelent DVD-n, hatalmas siker lett, mert a nézők imádták, hogy egymás után tudják darálni a részeket. Néha éjszakába nyúlóan, ugyanis nehéz leállni, ha az ember egy izgalmas történetet pörget. Ez történt velem az Abigél esetében is, betettem a lejátszóba a DVD-t, hogy csupán belenézzek, aminek az lett az eredménye, hogy egy ültő helyben letoltam a 4 óra 50 percet, aminek valamikor éjjel kettőkor lett vége – és még csak fel sem tűnt. Az Abigél ugyanis egy olyan összetett sztorit mesél el, amiben szerintem mindenki megtalálja azt, ami neki tetszik.
Műfaji elegy
Az Abigél első ránézésre egy fiatal lányról, Vitay Georgináról szól, akit az édesapja egy lánynevelő intézetbe, a Matulába ad, hogy biztonságban tudja őt. Georgina, aki egészen más körülményekhez van szokva, tiltakozik a szigorú intézet szabályai ellen, ám mikor megbékél helyzetével, új barátokra lel a Matula falai közt. Ez így leírva egy lányregény. Ha viszont hozzáteszem, hogy a II. világháború utolsó esztendejében járunk, és Gina apja, Vitay tábornok azért adta a Matulába a lányát, hogy elrejtse, nehogy elrabolják, és így próbálják meg befolyásolni őt, máris egy háborús thrillert kapunk. Erre aztán még rájön a címbeli Abigél nevű szobor rejtélye, amihez ha kívánságot intéz az ember, akkor az teljesül – szóval van itt egy látszólagos misztikus szál is. Arról nem is beszélve, hogy az egész sorozatnak van egy könnyed, bájos humora. Mindez pedig olyan remekül lett egymáshoz illesztve, hogy szerves részét képezik a történetnek.
Az Abigél másik titka az első osztályú stáb és egy ritka szerencsés kombináció. Ez a kombináció a rendező, Zsurzs Éva és Szabó Magda, aki a saját regénye alapján írta a forgatókönyvet. Zsurzs rendezései mindig is tele voltak élettel, gondoljunk A fekete városra (1971), A koppányi aga testamentumára (1967), vagy A névtelen várra (1981).
Az Abigélben is megteremti a lánynevelde közösségének erkölcsi szilárdságát és báját, amit a thrillerek izgalmával önt nyakon.
Minden karakter élő, lélegző figura, amihez nagyban hozzájárult Szabó Magda is, aki úgy adaptálta a regényét, hogy az embernek nincs hiányérzete, és a forgatókönyv tökéletesen passzol a tévé médiumához, amiben persze nagy szerepe volt a dramaturgnak, Katkó Istvánnak is. És akkor még ott vannak a színészek.
Emlékezetes szereplők
Szerencsi Éva telitalálat Gina szerepében, mivel épp olyan természetességgel tud bájos, mint undok lenni, miközben végig megvan benne valami izgalmas titokzatosság. Piros Ildikó érzékletesen hozza Zsuzsánna testvér naiv ártatlanságát, Ruttkai Éva brillírozik Horn Miciként, Garas Dezső pedig szervetnivaló hebehurgyasága zseniális Kőnig tanárúrként, ráadásul a végső fordulat egyesen Columbóvá emeli őt, aki mindig csak megjátszotta a szétszórtságát, hogy mindenkit átverjen. A lánynevelde diákjai is egytől egyik kiváló alakítást hoznak, és persze Básti Lajos is remekel élete utolsó filmszerepében: a színész súlyos betegen játszotta az igazgatót, Torma Gedeont, de a premiert már nem élhette meg. Ilyen szereplőgárdát – ami többek közt Balázsovits Lajossal, Bánfalvy Ágnessel, Kovács Istvánnal, Tábori Nórával és Schubert Évával egészül ki – önmagában élvezet nézni, pláne ha az ember minden újbóli megtekintéssel felfedez valamit, ami korábban nem vett észre. Legutóbb például az tűnt fel, hogy Zsurzs Éva milyen szimbolikusan használja az autókat a sorozatban: a kocsi megjelenése ugyanis mindig valamilyen külső fenyegetés vagy baljós esemény előjele. Gondoljunk csak arra, hogy Ginát is autóval vitte az apja a Matulába, de később még erősebb a személygépjárművek szimbolikája, amik többek közt a modern fenyegetést is jelentik a Matula régimódi, de biztonságos környezetével szemben.
Ez is érdekelhet
Titkok a Matulából – 11 érdekesség az Abigélről
1917. október 5-én született Szabó Magda, akinek legnépszerűbb ifjúsági regényéből, az Abigélből hasonlóan közkedvelt tévésorozat készült. 11 érdekességet szedtünk össze, amiről még a matulás lányok is szívesen sugdolóznak a hálóteremben. A sorozatot a Duna tévé vetíti le.
Lássuk!Az Abigél megtekinthető a MédiaKlikk kínálatában.
