Talán mert nagyon áthatóan jelenik meg bennük a szeretet üzenete, vagy épp egyszerűen mindig ezeket adta ilyenkor a tévé, de van pár olyan film, ami még nem szigorú mércével mérve sem minősül karácsonyi mozinak, mégis mindig karácsonykor nézzük őket.
Legyetek jók, ha tudtok!
Fülöp atya és az árvák meséjét már gyerekként azonnal megszerette mindenki, aki megnézte; a sztori mellett főleg a fülbemászó címadó dal volt emlékezetes. Az olasz Luigi Magni rendezésére abszolút igaz, amit a bevezetőben írtunk, hogy minden bizonnyal azért nézzük olyan szívesen karácsonykor, mert csodálatosan szívhez szólóan jelenik meg benne a szeretet üzenete a két árva, Cirifischio és Leonetta sorsában, na meg persze a valóban élt csupa szív jótevő, Néri Szent Fülöp alakjában. A Legyetek jók, ha tudtok! az állandó karácsonyi ismétlések miatt már annyira karácsonyi filmként rögzült a köztudatban, hogy Előre unjuk ezeket a karácsonyi filmeket című összeállításunkba is beválogattuk.
Az ördög jobb és bal keze
Habár a tévécsatornák egész évben szívesen pörgetik a Bud Spencer – Terence Hill-filmeket, hiszen a közönség imádja őket, arra mérget vehetünk, hogy a karácsonyi ünnepek három napja sem telik majd el vicces pofozkodásuk nélkül.
Felkerülhetett volna a listára bármelyik közös filmjük
– a mi választásunk azért esett épp erre, mert úgy emlékeztünk, a karácsonyi időszakban elsősorban a westernjeiket sugározzák. Ha szerencsénk van, idén is újranézhetjük Trinity és Bambino seriff kalandját, ha meg még nagyobb a mázlink, a folytatást is leadják.
Ben Hur
A tévéműsor szerkesztői valamiért meg vannak győződve róla, hogy a karácsonyi ünnepek nemcsak a szeretet, hanem a klasszikus filmeposzok időszakát is jelentik – talán mert egész évben egyedül ilyenkor van elég időnk ilyen sokáig a televízió elé ülni (William Wyler rendezése nem kevesebb mint 212 perc hosszú). A Charlton Heston által megformált hős történelmi meséjében ráadásul a háttérben Jézus is többször felbukkan, így kétszeresen is jó választás a szenteste környékére
– ráadásul nem olyan tolakodó, mintha a bibliai témájú Jézus életét vagy a Tízparancsolatot vennék megint elő.
Mary Poppins
Ahogy a történelmi filmeposzok, úgy a színes-szagos-habos-babos musicalek is ugyanúgy hozzátartoznak a karácsony estékhez (és délutánokhoz), mint veszekedés a családi összejövetelhez; talán szintén a játékidő hossza miatt. Egyeseknek a varázslatos dada, Mary Poppins dalos meséje rémlik a karácsonyfa illatával együtt, mások viszont
– szóval bármelyiket felvehettük volna a listára, hiszen egyikben több a szeretet, mint a másikban.
Sissi-trilógia
Sissi – A magyarok királynéja, Sissi – Az ifjú császárné, Sissi – Sorsdöntő évek: volt egy időszak, amikor nem telhetett el karácsony Romy Schneider és Karlheinz Böhm fenséges szerelmi története nélkül. Az édeskésen ábrázolt történelem nagyon be tud ütni a bejgli mellé, mi, magyarok ráadásul tradicionálisan odáig vagyunk Erzsébet császárnéért, szóval a műsorszerkesztők a Sissi-trilógiával nem tévedhettek nagyot. Aki már unja az ötvenes évek patináját, annak a számára jó hír, hogy idén hozzánk is eljutott a Sisi-mítoszt gyökeresen újszerűen megfogalmazó Fűző, a Fantomszálból ismert Vicky Kriepsszel.
Abigél
Van természetesen egy magyar alkotás is, ami elmaradhatatlan része a karácsonyainknak: Szabó Magda ifjúsági regényének csodálatosan adaptált sorozatverziója. Vitay Georgina II. világháborús hányattatásainak a szigorú árkodi leánynevelő otthonban vannak a karácsonyi szünetben játszódó jelenetei, de azért alapvetően nem nevezhető karácsonyi történetnek, mégis gyakran leadták a tévében karácsonykor – talán a folytatásosság miatt (egy karácsonyi nap/egy rész); így ráadásul időben egymáshoz egészen közel tudta mindenki megnézni, ráadásul még a két ünnep közötti időszakra is maradt egy epizód. Aki pedig az Abigél miatt kedvet kap a Szabó-könyvek olvasásához, esetleg egyéb adaptációk megismeréséhez is, az még jobban jár (a debreceni Csokonai Színházban például nemrég mutatták be a Für Elise színdarabverzióját).
Shrek
A karácsonyi tévés palettáról természetesen nem hiányozhat a kacagtató vígjáték és a gyerekek kedvéért műsorra tűzött animációs film sem – a televíziós program összeállítói ráadásul a Shrekkel két legyet üthetnek egy csapásra (ráadásul a címszereplő ogre is zöld, mint a karácsonyfa, tiszta jó!). Volt olyan év is, amikor valamelyik kereskedelmi csatornán minden egymást követő karácsonyi napon (és értelemszerűen egyszer utána is) leadták a tündérmese-paródia franchise egy-egy részét. Amivel igazából nincs is semmi baj, hiszen ezek a filmek tényleg jók. A moziknak a karácsony szellemével való összekapcsolása pedig lehetséges, hogy eljutott az alkotókig is,
