Túlpörgetett férfiassága a menősége része, és Zack Snyder megalkotta a tökéletes képregény-feldolgozást az ókori legendára építve, ahol pár görög testépítő egy egész sereg barbárt aprított szecskává!
Lehet nevetni humortalanságán, székrekedéses komolyságán, százszorosra nagyított macsóságán, ahogy Gerard Butler azt üvölti a groteszk módon elképedt, de a város nevét nagyon is tudó perzsa nagykövetnek, hogy „Ez itt Spárta!”, és ma már túlságosan is modorosak a nyilvánvalóan műteremben, kék vászon előtt felvett csatajelenetek, de a 300 (2007) örökké klasszikus marad, annyira menő, és annyival megelőzte a korát. Nem csoda, hogy azóta is csak koppintják, legyen szó kosztümös sorozatról vagy iraki háborús filmről.
Igaz, maga a 300 is elsősorban a Gladiátor (2000) sikerének köszönheti létét, amely feltámasztotta és újra népszerűvé tette a Hollywood aranykorában oly sikeres „kard és szandál” műfajt, csak itt most nem rómaiak, hanem az ókori spártaiak irtják az ellent. Történelmi hűséget viszont ne várjunk el, mert Zack Snyder nem a görög történetírók műveiből, hanem Frank Miller azonos című képregényéből dolgozott, sőt, ő maga is számos fantasztikus vonással ruházta fel művét, amiben a maroknyi spártai harcos nem csak a több százezernyi perzsa harcossal küzd meg, hanem démonokkal, orrszarvúkkal és még ki tudja, mikkel. Nem is lehet legyőzni őket, árulás okozza vesztüket, de addig is bőszen mutogatják kigyúrt, félmeztelen felsőtestüket.
A film az iróniát félretéve még ma is zseniálisan néz ki, csatajelenetei lélegzetelállítóak – még akkor is, ha néha érthetetlen, mitől esik össze egy-egy perzsa támadó -, látványvilága hihetetlenül átgondolt, beleértve a színeket, ruhákat, fegyvereket. És az ekkor felfedezett Gerard Butler még sosem volt ennyire jó, és a világ ekkor ismerhette meg Michael Fassbender is. A Lena Headey képviselte hazai, politikai intrikákkal teli szál ugyan kevésbé érdekes, de a majdnem kétórás játékidőt mégsem lehetett volna kitölteni csak csatajelenetekkel, és a gyártó Warner Brothers úgy kalkulált, hogy a film a Sin City - A bűn városa (2005) nagyjából 74 millió dolláros bevételét produkálja majd, igencsak meglepődtek, amikor kiderült, a 300 több mint 200 millió dollárt hozott végül. Ennek köszönhetően persze folytatás is készült, a minden szempontból sokkal kevésbé sikerült 300 - A birodalom hajnala (2014).
És a végére egy kis érdekesség: a Spárta szó vagy annak valamiféle változata összesen 72 alkalommal, vagyis percenként 0.62 alkalommal hangzik el, ami azért ironikus, mert maga az elnevezés jóval későbbi, a görög városállam lakói magukat ekkor még lakedaimóniaknak hívták, városukat pedig Lakedaimónnak vagy Lakóniának.
