Az óriási hájpnak sokszor nincs jó hatása, pláne, ha érdemi is a rajongás.Több olyan sorozat is van, aminek folytatása nem tudta hozni a közönségkedvenc első évad színvonalát - épp ez történik egy tavalyi és egy tavalyelőtti kedvenccel is.
Egy sikeres sorozatot feltétlenül folytatni kell, csakhogy egy idő után értelemszerűen mindegyik kifullad. És ha az alkotók (plusz természetesen a gyártók) nem kapcsolnak időben, akkor a minőségromlás garantált, sőt, a végeredmény nézhetetlenné, kínossá is válhat. Így bukott el a 24, a Lost, a Kemény motorosok, a Dexter, a Kaliforgia, az X-akták és még sorolhatnánk. Ezek mind-mind sok évadot értek meg, ám olyanok is akadnak, amelyek már az első epizód után felrobbantották az internetet, viszont a garantáltan berendelt második évadra nem tudták hozni a magas színvonalat.
American Horror Story
Ryan Murphy antológiasorozata már az első évadban kivívta magának a kultikus rangot, és joggal övezte rajongás, hiszen egy kiváló, egyszerre bizarr és félelmetes horrortörténetet élvezhettünk, amibe még néhány csavar is belefért. A folytatás azzal próbált rálicitálni a szellemházas sztorira, hogy a helyszín ezúttal egy elmegyógyintézet volt, de felbukkant egy borzalmas operációkat végző egykori náci orvos, sőt, még földönkívüliek is megjelentek. A túltolt brutalitás nem tudta elkenni a zavaros történetet, a harmadik évadra pedig már a látszata sem maradt meg, hogy lenne szufla a sorozatban. A 2017-es hetedik évad nagyjából már senkit sem érdekelt.
True Detective
Az HBO 2014-ben indult sorozata páratlan mestermű - illetve az első évada az volt. Akkoriban mindenki a titokzatos Sárga Királyról beszélt, az addig zömmel félmeztelenkedésével hódító Matthew McConaughey-ról kiderült, hogy bitang jó színész, Woody Harrelsont továbbra is nagyon szerettük, és tényleg egy hidegrázósan zseniális történetet láthattunk. Azután jött a folytatás Colin Farrell, Rachel McAdams, Taylor Kitsch és Vince Vaughn főszereplésével - emlékszik még rá valaki? A harmadik évaddal már vajúdnak jó ideje, az alkotók nyilván nem akarnak ismét mellélőni, de az biztos, hogy a dicsőség már a múlté.
Westworld
A Lost idejében volt ekkora teóriagyártás sorozat kapcsán, mint amit a tavaly előtt debütáló Westworldnek sikerült elérni. Az idővonalakkal ügyesen operáló sorozat végül egy óriási blöffnek bizonyult, de még a szezonzáró után is a fél internet állítólagos rejtélyeken pörgött. Nyilvánvaló, hogy folytatni kellett. Jonathan Nolan és Lisa Joy a második évadban is próbál ügyeskedni az idősíkokkal, de már nem tűnik annyira érdekesnek, leginkább a mértéktelen erőszakkal próbálnak hatni a nézőre, ami lássuk be, nem csak taszító, hanem unalmas is. Persze az évadzáróra nyilván bevetnek majd egy olyan fordulatot, ami garantálja, hogy a harmadik felvonásra is rengetegen legyenek kíváncsiak.
A szolgálólány meséje
Tényleg jó volt az első évad, bár a sorozat sikerét valójában szomorú aktualitásának köszönheti, hiszen elég csak beleolvasnunk a hírekbe, hogy lássuk, valami nagyon félrement a világban, és a nőket puszta tenyészállatokká lefokozó Gileád rémképe akár valósággá is válhat. A Margaret Atwood regénye alapján készült, már-már elviselhetetlenül kegyetlen és nyomasztó sorozat a második évadával azonban már semmi újdonságot nem tud nyújtani, ismétli önmagát, és puszta szenvedéspornóvá silányodott. Az irodalmi alapanyagot teljes egészében feldolgozták az első szezonban, így félő, hogy az alkotók lebutítják az eredeti, zsigerbe vágó mondanivalóját, és elviszik a történetet a klisék irányába.
