98 évvel ezelőtt, 1925. február 17-én született Pohlencz Pál néven Budapesten a 2000. november 20-án elhunyt, generációk kedvenc magyar sportolójának, sportújságírójának, humoristájának és írójának számító Peterdi Pál – akiről 2016-ban derült ki, hogy „Pálmai” fedőnéven jelentett a Kádár-korszak állambiztonságának.

1. „A láb mindig kéznél van!”

Peterdi Pál már fiatalon egy életre eljegyezte magát a sporttal: eleinte a Magyar Athletikai Club úszója majd vízilabdása, 1948-tól az óbudai III. kerületi Torna és Vívó Egylet vízilabdaedzője, majd úszóedző lett, 1963 és 1967 között a pedig a magyar öttusa-válogatott felkészítésében jeleskedett. Szinte a halála napjáig a sport és az egészséges életmód lelkes szószólója volt. A tenisz mellett a futás is a kedvelt szabadidős tevékenységei közé tartozott, az ő nevéhez fűződik a kocogómozgalom hazai elindítása is.

2. Peterdi Pál, az újságíró

Peterdi markánsan egyedi stílusú, zseniális humorú cikkeit a Népsport (a mai Nemzeti Sport jogelődje), a Képes Sport (1954 és 1992 között létező lap) és a Labdarúgás (1956 és 1994 között létező lap) című hazai lapok hozták le eleinte, de hosszú éveken át ő írta a Füles című rejtvénylapban megjelent interjúkat is. 1957-től kezdve a Népsport Kiskönyvtár sorozatban, a Sport Kiadó égisze alatt számos önálló kötete látott napvilágot, amelyekben hol olyan olimpiai bajnokokról írt, mint Jeney László és Kárpáti György, hol vívóink, birkózóink és öttusázóink tengerentúli útjairól anekdotázott, máskor pedig az úszásról vagy épp a jégkorongról kanyarított egy-egy olvasmányos stílusú, kedvcsináló könyvet az ifjúság számára.

Újságírói munkásságát 1984-ben Rózsa Ferenc-díjjal, 1989-ben Erzsébet-díjjal, 1994-ben Aranytoll-díjjal ismerték el, és ugyanebben az évben Ezüstgerely-életműdíjjal honorálták kiemelkedő szakmai tevékenységét. A kerület kulturális és sportéletében kifejtett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként, 2001-ben Óbuda-Békásmegyer posztumusz díszpolgári címét adományozták neki.

3. Peterdi Pál, a humorista

Peterdi frappáns humorát korán felfedezték a sportvilágon túl is, így idővel már állandó szerzőként jelentkezett karcolatokkal, humoreszkekkel a Rádiókabaréban, valamint a korszak emblematikus vicclapjában, a Ludas Matyiban is (utóbbi újságban indult el a jól ismert, állandó rovata, a Tücsök és Bogár, amelyben az olvasók által lefotózott és beküldött, nyelvtanilag hibás újságcikkeket és utcai reklámokat állította pellengérre a maga ironikus módján), és a pár éve feltámasztott ifjúsági vicc-zsebkönyvben, a Hahotában is. Nem csoda, ha kacagtató humorát 1983-ban Karinthy-gyűrűvel jutalmazta a szakma. Azt viszont már valószínűleg kevesen tudják, de Peterdi képregényeket is jegyzett szerzőként – 1984-ben és 1985-ben például két füzetet is készített a pajzán humoráról és ledér nőalakjairól híres Ludas Matyi-karikaturistával, Endrődi Istvánnal közösen a Sportpropaganda Vállalatnak, Pocok a sztár illetve Gólözön címmel.

4. „Jönnek a csehszlovákok!”

1969 szilveszterén Peterdi az egyik kollégájával, a legendás sportriporterrel, Szepesi Györggyel lépett fel a Rádiókabaréban: Kiestünk a sombreróból! címmel kommentálták az 1969-es esztendő Szepesi-közvetítéseiből kiollózott mondatokat, többek között a személyes kedvencemet, az emlékezetes „Ébresztő, mert jönnek a csehszlovákok! Jönnek a csehszlovákok!”-at, ami még a '90-es évekig is nagyon kedvelt szállóige volt. Ez volt egyébként az a rangadó, amikor a csehszlovák válogatottal játszottunk pótselejtezőt az 1970-es világbajnokságra való kijutásért, de végül sajnos 4:1-re kikaptunk.

5. Peterdi Pál, a bestseller szerző

Amikor épp nem a Népsportba, a Ludas Matyiba, az Esti Hírlapba vagy épp ezernyi másik újságba írt, Peterdi akkor is szerkesztett, interjúkat tisztázott le, sporttörténeti anekdotákat gyűjtött vagy életrajzokat rendezett sajtó alá. Voltak szép számmal komoly munkái az 1964-es tokiói és az 1968-as mexikói olimpiákról, valamint Óbuda régre visszanyúló sportéletéről, akadtak kevésbé komoly írásai a Mikroszkóp Színpadról és Sas József életéről, de írt krimiket, interjúköteteket, valamint szabály- és viccgyűjteményeket is – a Moly.hu adatbázisa szerint nem kevesebb, mint 36 kötetben szerepel szerzőként, társszerzőként vagy szerkesztőként.

6. „Akar mindent tudni? Olvasson újságot!”

Tájékoztat, informál, mozgósít, agitál és kacagtat!

Talán nem mindenki emlékszik már kristálytisztán (jelen sorok írója is az újdonság varázsával csodálkozott rá a tényre), de Peterdi Pál bizony már a '80-as évek közepén pikírt hangvételben pellengérre állította a Magyar Televízióban a hazai nyomtatott sajtó tárgyi tévedéseit, elgépeléseit vagy kurtán-furcsán megfogalmazott mondatait. Az újságcikkek szövegét ekkor egyébként még olyan ismert tévébemondók olvasták fel, mint Kudlik Júlia és Kovács P. József. Az alábbi videó 1986-ból származik (mivel a sajtófotója alatt tévesen megnevezett Somogyi Jenő ettől az évtől kezdve volt a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke):

7. Tücsök és Bogár az Ez + Azban

A nézők nagy örömmel fogadták Peterdi Pál vendégszereplését Déri János legendás szórakoztató műsorában, az Ez + Azban is. A sportújságíró-humorista a Ludas Matyi viccújságból is ismert Tücsök és Bogár-rovatot adaptálta mozgóképre: változatlanul hallatlan szorgalommal gyűjtötte ki a hazai írott sajtó bakijait, amelyekhez szokás szerint vitriolos humorral tett hozzá epés megjegyzéseket (a felolvasó itt már az ismert újságíró, rádió- és tévériporter, Szalóczy Pál, „a metró és a MÁV hangja” volt). Az alábbi műsorrészlet az Ez + Az 1991. augusztus 26-i adásából való:

8. Tücsök és Bogár a Szeszélyes évszakokban

Déri János 1992-es, idő előtti sajnálatos halála után az Ez + Az is megszűnt a köztévén. A nézők körében nagy népszerűségnek örvendő Tücsök és Bogár-rovatot viszont „megörökölte” a Szeszélyes évszakok, így aztán Antal Imre és Kudlik Júlia számos alkalommal vendégül látta emblematikus műsorában Peterdi Pált, és a gunyoros hangnemben ország-világ elé tárt sajtóhibákat. Az alábbi részlet egy 1995 második felében levetített Szeszélyes évszakokban volt látható (az első sajtóhiba ugyanis egy 1995. augusztus 18-i Dunántúli Naplóból származik):

9. Peterdi Pál ügynökmúltja

A nagy nevettető halála után 16 évvel, 2016-ban söpört végig a teljes magyar sajtón a bombaként robbanó hír:

Peterdi Pál 1965-ben komoly nyomás nélkül, önkéntes felajánlkozások után lett az állambiztonság ügynöke – derül ki a 2000-ben meghalt humorista, sportújságíró beszervezését feltáró levéltári aktákból.

Ahogy azt az Index is megírta annak idején, Mező Gábor egy, a Pesti Srácok hasábjain megjelent hosszú cikkében mutatott be olyan korabeli, ma már az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő dokumentumokat, amely szerint Peterdi a Kádár-rendszerben „Pálmai” fedőnéven jelentett, többek között a Helsinkiben 1962-ben megtartott Világifjúsági Találkozóról, de őt állították rá az 1965-ös tamperei jégkorong-világbajnokságon megismert kanadai-magyar sportújságíróra, Bastyovanszky Lászlóra is, akit szintén be akartak szervezni a soraikba akkoriban a hazai állambiztonsági szervek.

A dossziéja szerint Peterdi 1961-ben adott be útlevélkérelmet, hogy feleségével együtt Bécsbe utazhasson egy kéthetes látogatásra. Az állambiztonság ekkor kezdte el behálózni a korábbi jelentések alapján megbízhatónak és rendszerhűnek mondott újságírót, aki az iratok szerint már az útlevélosztályon folytatott első beszélgetése során önként felajánlkozott a szolgálatoknak azzal, hogy azt mondta: „örömmel megismerkedik azokkal a bécsi újságírókkal, akik érdeklik Kádár hírszerzését, hogyha kimegy, szívesen áll rendelkezésre”.