Ismerd meg a jeti és a Loch Ness-i szörny magyar tesóit: a markolábot és a tarpai farkasembert!

A History csatornán futó Szörnyek nyomában lajstromba veszi Nagylábat, a vámpírokat, a chupacabrát és a többi nemzetközi hírnévre szert tett rémet. De tudtad, hogy hazánkban is születtek beszámolók különös lényekről?

Jeti, Nagyláb, Nessie, kígyólények, vámpírok, macskaszörnyek, sárkányok, megacápák, chupacabra – se szeri, se száma a titokzatos és bizonytalan létű lényeknek. A History csatornán november 23-tól látható a Szörnyek nyomában - a legjobb részek című sorozat nemcsak azoknak a mondáknak a kultúrtörténetét tekinti át, amelyek elültették az emberek fejében ezeket a legendás lényeket, hanem tudományos módszerekkel azt is górcső alá veszi, hogy esetleg létezhet-e közülük néhány a valóságban is. A mitikus lényeket vizsgáló terület neve kriptozoológia, vagyis a titokban létező lények stúdiuma, az ilyen kreatúrákat pedig kriptidnek nevezik.

A középkori ember még nagyon sok ilyen lényben hitt, a felvilágosodás azonban a képzelet birodalmába száműzte ezeket – hogy aztán posztmodern korban újra megsokasodjanak a titokzatos észlelések és beszámolók. Noha az amerikai Nagylábtól a himalájai jetiig elsősorban hazánk határain túlról érkeznek ezek a jelentések, Magyarország is „büszkélkedhet” néhány kriptiddel – most ezek közül mutatunk be néhányat.

Forrás: HISTORY

A magyar néphit viszonylag szegény természetfeletti lényekben, a minket körülvevő, elsősorban szláv népek sokkal több mitikus lényről szóló történetet gyűjtöttek össze. Ennek oka a néprajzkutatók szerint valószínűleg az, hogy a kereszténység felvételét követően a magyarság addigi, pogány istenvilága, hitrendszere viszonylag gyorsan kicserélődött. Néhány mitikus lény azonban fennmaradt, igaz, szinte kivétel nélkül gonosz, ártó természetűek, míg a szlávoknál és a románoknál vannak jóindulatú és igazságosztó lények is.

  • vasorrú bába: A gyerekeket elraboló és megevő, így főleg kicsik ijesztgetésére használt boszorkány. Több népnél is van hasonló, az oroszok például baba-jagának nevezik.
  • sárkány: Gyík- vagy kígyószerű, tűzfújó szörnyetegként jelent meg meséinkben, általában 7 fejjel, de a Bakonyban például 24 feje volt.
  • lidérc: Gyakran csirke formában, vagy legalábbis lúdlábbal megjelenő, de általában tüzes vagy láng alakban feltűnő démon.
  • mumus: Vele is gyakran ijesztgették gyerekeket, külsejére azonban szinte semmi nem utal.
  • markoláb: Őt szintén nem kötötték konkrét alakhoz, ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös fekete állatként beszéltek róla, amely fogyatkozáskor megeszi a Napot, Holdat, majd kihányja.
  • garabonciás: Rongyos ruhájú ember, aki varázserővel bír, ám azt csínytevésekre használja.
  • badacsonyi görényember: Sokat nem tudunk róla, csak annyit, hogy büdös, néha négykézláb jár, és farkasra, görényre vagy rókára emlékeztet. Nagy valószínűséggel inkább tréfás modern népmesei alak.
  • a Varbói-tó szörnye: Őt kifejezetten azért találtak ki a varbóiak, hogy a néhány alkalommal megrendezett Szörnyfesztivál segítségével kicsit felpezsdítsék a környék turizmusát.
  • tarpai farkasember: Gergelyiugornya és Vásárosnamény között 2018 őszén érkezett az első beszámoló a megyei napilaphoz, majd 2019-ben Tarpánál és Sóstóhegyen is megpillantották Bereg bundás rémét. 
  • mátranováki fanyűvő: A legendája a ’80-as években, mátrai bányászok körében kezdett terjedni, majd 1998-ban egy iskolai csoport vélte látni Bátonyterenyén, 2001-ben pedig sátorozók találkoztak vele Mátranovákon. Azóta érkeztek „észlelések” Heréd, Pécel, de még az Újpest melletti Farkaserdőből is. A feljegyzett beszámolók szinte megegyeznek a lény kinézetét illetően. Nagyjából 2 méter magas, végtagjai és karmai hosszúak és vékonyak, testét csapzott fehér szőrzet fedi. Arca emberi, bár kissé majomszerű, két lábon mozog, ám négy lábra ereszkedve gyorsabb. Sokan fákon látták, de egyes elméletek szerint barlangi életmódot folytat, s nagyrészt éjszaka mozog az erdőben. A zseblámpa fényétől szinte mindig megrémül.
Forrás: HISTORY

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu