Hahó! Hát az Isten szerelmére, mi folyik itt, emberek?
Személy szerint nekem ledobja az agyam az ékszíjat, ha a Sztárban Sztárról van szó. Lefő a kávé, kicsöngettek, game over, se kép, se hang, kalap-kabát, ágyész-bugyesz, ennyi vó't. És ez nem holmi sznobság, szeretem én a jó szar műsorokat is, de a TV2 nézettségi halálcsillagát egyszerűen nem veszi be sem az agyam, sem a gyomrom. Pedig értem én a koncepciót.
Mi is a Sztárban Sztár? Hát az, hogy híres emberek híres embereket utánoznak. És nem is az a poén, hogy énekléshez nem értő, színpadot csak csukott szemmel látott wannabe celebek szerencsétlenkedve adják elő a nagy semmit magukat, hanem éneklésben ügyes, színészkedni tudó minimum B+, ha nem A- kategóriás híres emberek igyekeznek jól leutánozni többnyire A++-os szupersztárok slágereit. Itt tekintsük is meg Zámbó Krisztiánt, amint Korda Györgyként énekel!
Kit érdekelhet ez? Tehetjük fel magunknak a kérdést, majd csaphatunk is rögtön a homlokunkra, hogy hát nem egy, de nem is kettő ember csinált magának abból karriert, hogy jól utánzott híres embereket. Zenei vonalon ott az Irigy Hónaljmirigy, vagy a YouTube-on a Pamkutya formáció, akik ugyan tekertek egyet, és paródiába hajtották át az így nem csak lemásolt, hanem egyenesen kifigurázott dalt. És az Irigy Hónaljmirigyben benne is van az, hogy férfiak nőknek öltöznek, amit nyilván nem kell részletezni, hogy mekkora giga nagy poén. (Akkora, hogy kiviszi a gyermekvédelmi törvénnyel foglalkozó akciócsoport irodájának az oldalát, miközben ezt látják a tévében 12-es korhatárbesorolás alatt.)
Az idei Sztárban Sztár nem is sima Sztárban Sztár, hanem egy celebekkel púposra megpakolt All Stars. A TV2 nem bízta a véletlenre a nézettségi verseny végkimenetelét:
lehozta a csillagokat is az égről, megduplázta a hétvégi részeket, hogy elvileg semmi esélye se legyen az X-Faktornak, de a Sztárboxnak se.
Hogy ez mennyire volt jó taktika, az majd kiderül, mert lehet, hogy a nézők többsége van úgy, mint én, hogy inkább érdekel egy valódi téttel bíró énekes tehetségkutató, mint egy nettó cirkuszi bohózat.
Közben meg azt is megértem, ha az jön be a népnek, hogy megnézheti Peter Šrameket, amint Tóth Gabiként énekel. Vagy az, ahogy Király Linda Oszvald Marikának adja ki magát, nem is akárhogyan. És akkor Oláh Ibolya Hofi-paródiáját ne is említsük. Miért? Mert a jelek szerint ennyire totál készen van agyilag az ország, hogy szórakozásnak is valami olyat választ, ami csak tovább radírozza az agyát. ("Mer' a Sztárbox az aztán műveltségi párbaj, ami pallérozza az elmét, mi?" tehetné fel bárki a kérdést, ami jogos is lenne, csakhogy a Sztárboxnak, ha az éles szakkritikák szerint nincs is a szó legszorosabb értelmében véve sportértéke, azért mégis arról szól, hogy celebek verik egymást agyba, főbe.)
Persze lehet azzal érvelni, hogy ilyen gigászi nevek és párbajok aztán feladják a leckét a már sokat látott zsűrinek: Stohl András, Lékai-Kiss Ramóna, Liptai Claudia és Hajós András. Lehet azt mondani, hogy ez aztán olyan négyes, hogy simán elviszik a hátukon a show-t. Pedig nem. A zsűri egyetlen mondata iszonyatosan mesterkélt. Nem csoda, hisz mit lehet itt zsűrizni, mi a tétje az egésznek? Semmi? Az a lényeg, hogy valami olyan hagyja el a szájukat, ami szórakoztatja a közönséget. Nincs ezzel semmi baj, ez a cirkusz lényege.
Ami extra döbbenet a köbön, hogy mindez két estén át 4 óra 15 percen át tart. 19:15-től 23:30-ig ez megy. Ez összesen 8,5 óra a hétvégéből. Reklámokkal együtt, oké, de elképesztő, hogy valami ennyi ideig képernyő elé szögezze azokat a drága, 18-49-es korosztályba besorolt, tőkeerős, hirdetési szempontból releváns kereskedelmi célcsoportot. Majd a nézettségi adatokat látva kiderül az igazság, hogy mire vevő, mire kapcsol a nép, hogy mennyi erő van még a Sztárban Sztár nézőmágnesében, a Majkával megerősített X-Faktor és a tavalyi évben (és múlt héten is) brutálisat ütött Sztárboxszal szemben.
