A Micael Mann-féle Miami Vice nem csak Jamie Foxx és Colin Farrell párosa miatt érdemel egy új esélyt. Tévéajánló.
1984-től 5 évadon át futott a Miami Vice az NBC-n, és a közönség nagyon gyorsan rákapott, ami nem is csoda. Anthony Yerkovich sorozata, amely Michael Mann produceri felügyelete alatt készült, alaposan ráérzett a korszellemre, a megszokott rendőrségi szériákkal ellentétben nagymértékben támaszkodott az 1980-as évek New Wave-jére, és a stilizált látványvilágát kortárs pop- és rockzenével dobta fel. A People magazin szerint a Miami Vice volt "az első olyan sorozat, amely a színes televízió feltalálása óta igazán újszerűen és másképp nézett ki."
A kritikusok kifogásolták, hogy a sorozat az erőszakot esztétizálja, illetve hogy inkább a vizuális aspektusokra és a zenére támaszkodik, mint a koherens történetekre és a jól megrajzolt karakterekre, a nézők azonban pont ezért szerették.
Amikor jött a hír, hogy éppen a producer, Michael Mann akar filmet rendezni a szériából, még nem lehetett tudni, hogy felül-e a nosztalgiavonatra vagy szembe megy a nézői elvárásokkal, de gyorsan megkaptuk a választ. A 80-as évek Floridájában játszódó eredetiben két vagány, sikkes nyomozó, a Don Johnson által alakított James "Sonny" Crockett és társa, Ricardo "Rico" Tubbs (Philip Michael Thomas) vadásztak a bűnre, már amikor nem a strandon szörföztek. A filmverzióban ehhez képest nincsenek dögös ruhák és csillogó verdák, vagyis nem azok állnak a fókuszban, és a Jamie Foxx-Colin Farrell páros is inkább a keménységet hozza a lazaság helyett.
A sztori persze most is a drog körül forog:
A bemutató idején se a nézők, se a kritikusok nem lelkesedtek a filmért. A Rotten Tomatoeson nem is ért el többet 47%-nál, és a kritikai konszenzus szerint a „Miami Vice gyönyörűen van fényképezve, de a főszereplőkből hiányzik a tévésorozatban játszott karakterek karizmája, és a kidolgozatlan történet messze elmarad Michael Mann jobb filmjeinek színvonalától."
Ahogy telt azonban az idő, úgy értékelődött át a film. 2016-ban Steven Hyden kritikus azt írta, hogy a Miami Vice kultikus kedvencnek számít, különösen a fiatalabb kritikusok és filmesek körében, és szerinte a "komor hangulat és a vizuális kivitelezés" előtérbe helyezése a cselekmény és a párbeszédek helyett, a filmet a "kudarcról és a hiábavalóságról" szóló vizuális meditációvá tette, amely "a valaha készült egyik legdrágább művészfilm" lett.
Harmony Korine rendező pedig állítja, hogy a 2012-es Spring Breakers – Csajok szabadon című filmjére nagy hatással volt a Miami Vice.
