Az 1936-ban bemutatott Modern idők még ennyi év távlatából is aktuális, hiszen az elgépesített hétköznapjainkról szól. Ma délután és este a tévében!
1. Az inspiráció
1931 és 1932 között Charlie Chaplin 16 hónapot töltött Európában, hogy a Nagyvárosi fények (1931) című filmjét népszerűsítse. Ekkor találkozott Mahatma Gandhival, és szóba kerültek a modern technikák: „Elismerem, hogy a kizárólag profitorientált gépek embereket tettek munkanélkülivé és rengeteg szenvedést okoztak, de ha az emberiség szolgálatára használjuk őket, az segítséget és hasznot jelenthet az emberiség számára.” – mondta Chaplin Gandhinak, majd elgondolkodott, hogy valójában a mondatának az első része a fontos, hogy szenvedést okoztak a gépek. Gandhi anélkül győzte meg őt, hogy érvelt volna, ráadásul ez a pillanat ihlette a Modern időket.
2. Az orvos
Chaplin magánorvosa, Cecil Reynolds feltűnik egy rövid epizódszerepben: ő a lelkész, akinek a felsége emésztési problémákkal küzd. Reynolds az 1931-es Frankensteinben is feltűnik, aminek az orvosi tanácsadója is volt.
3. A fogaskerekek
A film leghíresebb jelenete, amikor a főszereplő úgy halad át a hatalmas fogaskerekek közt, mint a filmtekercs a vetítőgépben. A felvételben nem volt trükk, Chaplin valóban a fogaskerekek közt volt, ám a gép acél helyett gumiból és fából készült, de még így is annyira kényelmetlen volt, hogy a színész csak egyszer akarta megcsinálni, pedig szerette többször felenni a jeleneteket. Amikor visszafelé megy, akkor simán csak visszafelé játszották le a felvételt.
4. A táplálógép
A másik híres jelenet a táplálógép (lásd alább), amit hét napig vettek fel. Az egészet maga Chaplin mozgatta, ezért van végig a keze az asztal alatt.
5. A forgatás
Az egész forgatás 324 napig tartott: 1934. október 11-én kezdődött és 1935. augusztus 30-án ért véget, és ebben nincsenek benne az előkészületek és az utómunka. Soknak számít ez egy 87 perces film esetében? Sok, bizony! A 2015-ös A visszatérőt is ennyi idő alatt forgatták, de az majdnem kétszer ilyen hosszú, ráadásul igencsak zord körülmények közt zajlott a forgatás. Chaplin mániákusan tökéletes akart lenni, egy jelenetet többször is felvett, ami nagy terhet rótt a színészekre, de ne feledjük, ő is köztük volt.
6. A munkatempó
A forgatás ideje alatt, főleg a végén, 1935 tavaszán Chaplin naponta 16-18 órát dolgozott, és a stúdióban megvetett ágyon aludt.
7. Az inspiráció 2.
A gyár diktatórikus főnöke nem véletlenül hasonlít Henry Fordra, ez tudatos döntés volt Chaplintől, aki személyesen találkozott Forddal. Megismerte az iparágat forradalmasító futószalagos gyártási eljárást, ami egyértelműen hatással volt a Modern időkre.
8. A hang
Chaplin népszerű karakterét, a Csavargót a némafilm hívta életre, így nem véletlen, hogy ellenállt a hangosfilmnek. Ennek ellenére megpróbálkozott vele: párbeszédes jeleneteket is írt a Csavargónak, le is forgatta azokat, ám rájött, hogy ez nem működik. A karakternek ugyanis egyetemes nyelvet kell beszélnie, és ez a pantomim. A dal, amit énekel, halandzsa.
9. A vége
A Modern idők azzal ér véget, hogy Chaplin és egy lány karöltve elsétálnak a naplementébe. Ám eredetileg ennél sokkal szomorúbb lett volna a zárlat: a lány apácának áll, míg Chaplin a kórházban lábadozik, így sosem lehetnek egymáséi. Ezt a verziót is leforgatták, de végül a vidámabb befejezés mellett döntöttek.
Ez is érdekelhet
Ez a filmtörténet 10 legjobb utolsó képkockája
Sok múlik azon, mivel nyit egy film, de a záró képsorok azok, amiket magunkkal viszünk a moziból.
Lássuk!
(via IMDb, Mental Floss)
