Műveltségi vetélkedő: ki volt a Szomszédok egyetlen józan karaktere?

A szociálpszichológusok körében a mai napig nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a Szomszédok visszatükrözte-e az apokaliptikus magyar néplelket, vagy inkább előidézte azt. Ez utóbbi – szerintünk reálisabb – opció esetén a laikusok feljogosítva érezhetik magukat, hogy Janka nénit kiáltsák ki bűnbaknak, amiért hazánkban háromra nőtt az egy főre eső zsírmáj aránya. Ezzel szemben a nonstop népnevelési kényszerrel küzdő fő karakterek közül csak egyvalaki volt, aki a 331 epizód során egyszer sem idomult egy atlétikai gerelyhez, de még csak spicces sem volt soha.

No, de ki lehetett ő? Netán Gábor Gábor?

Igen - amennyiben Sümeghy volt a legtrendibb frizurával megáldott szereplő, az örök optimista Vágási Feri pedig a teletubbie-k eltitkolt, ötödik tagja. Nagyon jól tudjuk, az üzletembernek két nagy szenvedélye volt: az alkohol és a nők, ezek közül az egyikhez rendszeresen hozzá is jutott. A jó Gábort alsó hangon ötször láthattuk Jelcin-részegen, ebből különösen emlékezetes volt az az újévi epizód, melyben – bár útközben nem fogyasztott semmit – jóval ittasabban érkezett meg Mágenheimékhez, mint ahogy órákkal azelőtt elindult.

Mágenheimné Szikszai Juli?

Akik hasonló feltételezéssel élnének, rászolgálnának, hogy izzasztókamrába zárják őket a „miért” korszakát élő Mágenheim Flórával.

Juli volt a szocialista háziasszony évtizedekkel korábbi válasza Amy Winehouse-ra,

akinek már az óvodában is Éva-vermut volt a jele. Különösen emlékezetes volt a Gábor-Juli Szalon megnyitóján abszolvált gigaszalonspicce, mikor a helyiségbe tévedő Julcsi csaknem addigi komplett gyerekkora törlődött édesanyja kipárolgásától.

Esetleg a Mágenheim család egyéb (felnőtt) tagjai?

„Megleptem őket EGY internettel”

– a család Köbükije, Etus egy 1998-as epizódban így újságolta el ismerősének, hogy Mágenheimék lakásába betört a digitális forradalom, és akár már egy Zebulon névre keresztelt tevét is nevelhetnek a TeveClub jóvoltából. Nagy Fehér és Julcsi pedig örömmámorában beszittyózott egy üveg konyakot, a naplemente mégis csak silány ürügyet szolgáltatott volna erre. A hazatérő Juli pedig helyesen érezte, hogy vajmi kevés jogalapja lenne férje és lánya ittassága okán kiverni a balhét.

Közös Bőhm bácsi?

Már hogyan gyanúsíthatnánk kicsapongással valakit, aki Foxi Maxihoz hasonlóan az ágyban is csokornyakkendőt viselt, egyébként pedig jámborság terén

II. János Pál hozzá képest maga volt Ozzy Osbourne.

Pedig Bőhm bácsi rendszeresen hivatkozott rá, hogy a nyugdíjából alig futja arra az egy üveg borra (hogy ezt milyen rendszerességgel tette a bevásárlókosárba, az nem derült ki), ugyanakkor az egyik epizódban – kár szépíteni – úgy beállt, mint a U2 a Wembley Arénában. Történt ugyanis, hogy lejátszott néhány sakkpartit az otthon lábadozó Jánossal, és több győztes forduló után bevert egy stampedli vodkát. Íme, az eredmény:

Sümeghy? Vagy Kutya úr?

Az iménti incidens után a ház elsőszámú konfliktusgenerátora nem győzte szívni Bőhm úr vérét az olvasószobában,

pedig Sümeghy sem volt az absztinencia császára.

Amellett, hogy Kutyával rendszeresen látogattak talponállókat, melyeket csak vegyvédelmi makkos cipőben volt javallott megközelíteni, egy nyár esti epizódban bizarr metamorfózison estek át az alkohol hatására. Ahogy idővel Donnie Brasco önkéntelenül is elkezdte imitálni a tapló maffiózókat, úgy váltak ők is a lakótelep randalírozó huligánjaivá, akiknek üldözése korábban bearanyozta nyugdíjas éveiket. Ám gonosztevői karrierjük hamar derékba tört, ugyanis vamzerország zajérzékeny polgárai két percen belül kihívták rájuk a rend őrét.

Vágási Feri? Ha nem, akkor kizárólag Jutka lehet a megfejtés!

Na jó, az alultájékozottságnak is vannak határai! Feri kb. minden második Szomszédok-epizódban betért valami vendéglátóipari egységbe, melynek üzemeltetőit jobb ízlésű csótányok is felnyomták volna az ANTSZ-nél. Nem úgy öreg nyomdászkollégái, akiknek társaságában önfeledten szoronghatott a vagdalthúskonzerv drágulásán. De persze legemlékezetesebb ittas performansza a korai részek egyikéhez volt köthető, mikor is szemtanúja volt, hogy Jutka két(!!!) puszival(!!!) illette a magánnyomozót, aki titokban segített felkutatni Feri elveszettnek hitt anyját.

Az egyértelmű in flagranti nem maradhatott következmények nélkül,

pedig az lett volna a minimum, hogy neje lábai elé veti magát, amiért az újra élete részévé tette az alkoholista, csöves Margitkát. És ha már Jutkánál tartunk: bár emlékszünk kabaréjelenetekre, amikor a tanárnő felajánlja férjének, hogy jutalmul megoszt vele egy egész üveg sört, azért őt sem kellett félteni, amikor fékevesztett házibulit szervezett a tanári karnak.

Presszós Almát és Jánost talán kizárhatjuk… Lenke néni, a közértes inkvizítor! Csak ő lehetett! Vagy kizárólagos alapon Taki bácsi!

Az állítás első fele tökéletesen megállja a helyét: Alma legalább egy, János pedig legalább két alkalommal is jobban elhajolt, mint Neo a pisztolygolyók elől. Nos, Lenke néni esetében már egy fokkal jogosabb a feltételezés, lévén az élő társasházi lokátor gyakran vedlett át csuklyás kobrává, ha léhaságot tapasztalt környezetében. Azonban sosem felejtjük el azt az epizódot, amikor a család a Balatonon vitorlázott, ő pedig

üzemi hőfokon kuplékat énekelt az üzletvezetőnek látszó tárgy, Madaras Bandi társaságában.

Taki bácsi pedig az esetek 95 százalékában valóban csak az a „csak az íze miatt egy kupicával”-kaliberű kínálgatógép szerepét töltötte be - egyetlen egyszer - egy születésnap alkalmával ő is maligánhuligánná vált.

Elég a találgatásból, eljött az igazság pillanata:

Etus Tyúkanyó, a szelíd modoros két dologról volt hírhedt: frigid volt, mint egy zacskó fagyasztott paraj, ugyanakkor Sarolta fejedelemasszonyt meghazudtoló módon itta az asztal alá a teleregény összes szereplőjét, anélkül, hogy akár minimális artikulációs problémái támadtak volna.