A géptestű Scarlett Johanssonnak ugyan vannak esztétikai hibái, a lelke azonban emberi és nagyon is rendben van, amire szüksége is van a nem is túl távoli jövőben.
25 évet kellett várni, hogy élőszereplős verzió készüljön a kultikus japán animéből, a Ghost in the Shellből, hátha ez majd végre visszahozza a cyberpunk és disztópikus sci-fik '90-es évekbeli fénykorát. A Páncélba zárt szellem hollywoodi verziója persze nem az eredeti mű lételméleti kérdéseire koncentrál, bár érinti azokat is, inkább Scarlett Johansson tökéletes géptestű, mégis humán lelkű lényét helyezi előtérbe, aki Őrnagy néven a legveszélyesebb bűnözők és szélsőségesek kiiktatására szakosodott 9-es Részleg nevű kommandós osztag vezetője. És az Őrnagynak egy ponton el kell döntenie: hol húzódik a határ ember és gép között a szintetikus embereket gyártó emberek világában, illetve lehet-e emberségesebb és érzelmesebb egy gép egy kegyetlen, érzelemmentesen törtető, kiégett embernél?
Az élőszereplős amerikai remake-et ugyan lehúzták a kritikusok, hosszan élcelődve azon, miért fehér a főhősnő és miért nincs mellbimbója, amikor meztelenül mutatják – hát azért, mert gép teste van, okosok - de annak látványvilága, valamint Scarlett játéka akkor is megér egy misét! A Páncélba zárt szellem a műfajából adódóan szinte ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkozik két látványos nagyvárosi akciózás között, mint a Szárnyas fejvadász, a Robotzsaru vagy az elmúlt évek egyik legsikeresebb sorozata, a Westworld. Hol húzódik a határ ember és gép között a szintetikus embereket gyártó emberek világában? Etikus-e valakinek a halála után felhasználni az agyát és a legszemélyesebb emlékeit a tudomány nevében? Lehet-e emberségesebb és érzelmesebb egy gép egy kegyetlen, érzelemmentesen törtető, kiégett embernél?
Könnyű dolga volt az alkotóknak, hiszen hozott anyagból dolgoztak: ahogyan az eredeti mangában és animében: adott volt a hangulat, az elképesztő jövőkép, ahol a csillogó felszín alatt mocskos titkok lapulnak. A film pedig felturbózta mindezt, és Scarlett mellett olyan színészeket kapunk a fontosabb szerepekben, mint a legendás japán Takeshi Kitano, a francia Juliette Binoche, a dán Pilou Asbæk, és az amerikai Michael Pitt – merthogy a jövő nemzetközi.
