Szinkroncserék, melyekkel képtelenek vagyunk megbékélni

Következzék néhány film és sorozat, melyek későbbi szinkronja nem feltétlenül lett rossz, de a "klasszikus" szereposztás után képtelenek voltunk megszokni.

Derrick és Harry – Újlaki Dénes és Besenczi Árpád

Brückmillerné! Maga ölte meg a házmestert? (Snitt a kihallgatószobán kívülre, Derrick kilép.) Brückmillerné konyakot kér. (Végefőcím)

Bár mai fejjel belátjuk, hogy a legendás NSZK krimisorozat hasonló izgalmakat tartogatott, mint az észak-koreai választások, szinkrontálib mivoltunkat még ezen tökéletesen feszültségmentes széria esetében sem tudjuk háttérbe szorítani. És talán Horst Tappert esetében nem túl szerencsés ez a szófordulat, de háborús bűnként tekintünk minden olyan kísérletre, amikor az általa alakított retikülszemű felügyelő nem Szabó Ottó hangján szólal meg. Bár objektív füllel az Ujlaki Dénes – Besenczi Árpád szinkronduó a legkevésbé sem volt rossz csere, a Szabó-Gálvölgyi páros hiányát akkor sem tudnánk megszokni, ha életfogytig tartó Derrick-nézésre ítélnének minket.

Jockey Ewing – Reviczky Gábor

Jaj, Barnes, te napról-napra hülyébb leszel! Hagyd ott az olajszakmát, hogy valami testhezálló foglalkozást űzhess. Például trágyahordást, vagy ehhez hasonlót. (bűbájos kacaj)

Az X- és Y-generáció hosszú éveken át hallgatta a hasonló klasszikussá érett monológokat Kránitz Lajos orgánumán, aki elmondása szerint a Dallas-szinkronok alatt szándékosan nem izzította be a torkában rejlő sarokcsiszolót. Ugyanis Jockey imádnivalóan rohadék karakteréhez sokkal jobban passzolt a simlis modor. Kránitz ugyanakkor 2005-ben elhunyt, így esély sem volt rá, hogy a hét évvel később indokolatlanul feltámasztott Dallasban ismét ő kölcsönözze hangját Larry Hagmannek. És bármekkora szinkronzseninek is tartjuk Reviczky Gábort – legyen szó Schwarzeneggerről, Robert De Niroról vagy Tommy Lee Jonesról – az ő orgánuma sajnos lepattant a karakterről.

Woody Allen-karakterek – Kerekes József, Szokol Péter

Aki anno az eredeti magyar hanggal hallotta az Annie Hallt, a Manhattant vagy a Hannah és nővéreit, vélhetőleg elképzelhetetlennek tartotta, hogy jóérzésű szinkronrendezők Kern Andráson kívül bárkit is mikrofonhoz engedjenek, ha Woody Allen szinkronizálásáról van szó. Egyes városi legendák(?) szerint azonban Kern idővel olyannyira megemelte tarifáit, hogy a forgalmazók kénytelenek voltak alternatív megoldásokhoz folyamodni. És bár Kerekes József akár passzolhatott is volna egy random szerencsétlen és neurotikus karakterhez, valahányszor megszólalt Woody Allenként – például a Bűnök és vétkekben – vérző fülünket több csomagnyi vattapamaccsal dugaszoltuk el. Azonban még ennél is nagyobb baklövésnek bizonyult, amikor az MGM tisztázatlan okokból Szokol Péter rajzfilm-orgánumára cserélte le a makulátlan Kern-szinkronokat.

Joe Hallenbeck (Bruce Willis) – Dörner György

Nem, nem tébolyodtunk meg. Rögtön az elején szögezzük le: Bruce Willis fénykorát négy motívum fémjelezte: az ún. frizura, a pörköltszaft híján olajfoltos atlétatrikó, a száj sarkában fityegtetett barna Sopianae (vagy ehhez hasonló érszűkület-generátor) és Dörner György magyar hangja. Az utolsó cserkészben viszont Sörös Sándor tökéletesen hozta a nonstop gyógysörözésre ítélt, mérsékelten hebrencs faszagyereket, ám nem ez az egyetlen oka, hogy ez a változat maradt meg klasszikus szinkronként az örökkévalóságnak. A Dörnerrel készült második verzióban ugyanis a magyar változat munkatársai egy különösen kegyetlen emberkísérletnek tették ki a nézőt: a „FEJ VAGY HAS” szófordulattal kíséreltek meg kvázi forró ólmot önteni a hallgatóság fülébe, ebbéli törekvésüket pedig egyértelmű siker koronázta.

Chip Douglas (Jim Carrey) – Kerekes József

Íme, egy újabb példa arra, amikor a tradicionális szinkronhang korántsem működött olyan jól, mint az alternatív verzió. Sokan ismerik azt a fullasztó élethelyzetet, amikor egy embertársuk egyetlen találkozó után közeli barátjukká avanzsál, és cseppet sem zavarja őket, hogy ez a viszony a legkevésbé sem kölcsönös. Ben Stiller 1996-ban némi médiakritikával átitatott filmet is forgatott erről, melynek első magyar változata akár közfelháborodást is kiválthatott volna. Az Ace Ventura 1-2 és a Dumb és Dumber után ugyanis Kerekes József helyett Háda Jánost hallhattuk Jim Carrey-ként, aki olyannyira jól kapta el a selypítő kényszerhaver, Chip Douglas karakterét, hogy a Kerekes-féle szinkront később már képtelenek voltunk megszokni.

Bud Spencer-karakterek – Újlaki Dénes, Papp János

Magyarország ünnepnapok szempontjából is speciális helyzetben van, ugyanis a „boldog karácsonyt/újévet/húsvétot” helyett a leggyakrabban elhangzó mondat így hangzik – feltéve, ha megy a televízió: „A pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt!”, esetleg „Csak a puffin ad neked erőt és mindent lebíró akaratot.” Márpedig ezen mondatok Bujtor István orgánumán érettek szállóigévé. És bár korábban is volt példa rá, hogy Kránitz Lajosra vagy épp Gruber Hugóra cserélték le őt, annyira egyikük sem hatott karakteridegennek, mint a későbbi szinkronokban Papp János vagy Ujlaki Dénes.