Tényleg ketté lehet vágni valakit géppuskával?

A John Rambóban a főszereplő által használt 50-es kaliberű M2 Browning géppuska simán kettévág bárkit, és ennek most a már ekkor is kegyetlen burmai hadsereg issza meg a levét.

Van olyan, hogy csak hosszú szünetet tart valaki. Ezt tette Sylvester Stallone a Rocky filmekkel és ezt tette a Rambo franchise-zal. Kereken 20 évvel az utolsó rész, a Rambo 3. (1988) után jött a folytatás, a John Rambo (2008), amihez aztán a kevésbé sikerült lezárásra, Rambo V - Utolsó vér (2019) is jó ideig kellett várni. Most azonban koncentráljunk a negyedik, sokak szerint a szériában az egyik legjobb filmre, aminek Stallone nem csak főszereplője, színész, az egyik forgatókönyvírója és producere volt, de ő is rendezte – nem mellesleg ez volt már a hetedik rendezése karrierje során. Vagyis ez teljes mértékben az ő filmje volt, mindent magára formálhatott. Menő is lett.

John Rambo (Stallone), a vietnami veterán húsz évvel az utolsó, afganisztáni kalandjai után Thaiföld északi részén, a burmai határhoz közel telepedik le. Visszavonultan él, halászik és kígyóméreggel kereskedik, és néha amolyan révészként dolgozik, a határ túloldalán dúló polgárháború azonban egyre jobban befolyásolja az életét. Sarah (Julie Benz), egy humanitárius szervezet munkatársa megkéri, vezesse át őket az elaknásított határvidéken, hogy a külvilágtól elzárt törzseket gyógyszerrel és élelemmel láthassák el, Rambo hajlandó átkísérni őket egy biztonságos folyami útvonalon, majd hazatér, abban a reményben, hogy elvégezte a dolgát. Mikor azonban két hét múlva a visszatérő lelkész elmeséli, hogy az önkénteseket a burmai hadsereg foglyul ejtette, Rambo pontosan tudja, mit kell tennie.

Mi is tudjuk, mit fog tenni: lemészárolja a burmai hadsereget – legalábbis a gonosz Tint őrnagy embereit – egytől egyig egy klasszikus kommandós filmben, ahol az erőszakra az ellenfelek kegyetlensége jogosítja fel, és az, hogy humanitárius misszión lévőket véd meg. A vérfürdő azonban tényleg elképesztő, összesen 311-en halnak erőszakos halált – legalább! – ami a játékidőre lebontva percenként 2.59 gyilok, de ennek nagy részét a filmvégi nehézgéppuskás ámokfutás teszi ki, de ott már van minden lángszóró, mesterlövész, aknavető és a jó öreg AK-47-es, és igen, az 50-es kaliberű M2 Browning nehézgéppuska simán kettévág bárkit, ahogy azt a filmet megnéző iraki és afganisztáni veteránok is tanúsíthatják, sőt, nehéz elhinni, de a filmesek néha vissza is vettek a brutalitásból.

És van itt néhány furcsaság is: ez az első film,. amiben Rambo pisztolyt használt, ez az első, ahol a helikopterek nem játszanak fontos szerepet, és az első. ahol nem láthatjuk John J. Rambót félmeztelenül – mivel Stallone azóta jókora tetkókat varratott mindkét vállára és a hátára, amiket nehéz lett volna kimagyarázni a történetben, pláne úgy, hogy az egyik tetkó a felesége képmása.