Vannak rendes skinheadek is

Például Edward Norton, akit az Amerikai história X tett világsztárrá és egyben filmrendezővé, és a film tényleg megpróbál lemenni a gyűlölet gyökereihez!

A szerepeiben többnyire halkan motyogó, szerény, vékonydongájú, értelmiségi kinézetű Edward Norton ugyan a Legbelső félelemben nyújtott fantasztikus alakításának köszönhetően már ismert volt szakmai körökben, ahol hatalmas tehetségnek tartották, de igazi sztárt a két évre rá bemutatott Amerikai história X (1998) csinált belőle. Meg is dolgozott érte.

Az egy dolog, hogy Norton három hónap alatt úgy kigyúrta magát, hogy tényleg bárki elhitte róla, hogy fél kézzel is elvezet egy skinhead csapatot, akik a parancsára az úthenger alá ugranak, és megint másik dolog, hogy egy ilyen masszív figurát épített fel és tett hihetővé egy szinte hihetetlen fordulatot - kapott is érte egy Oscar-jelölést. Ő ugyanis Derek Vinyard, a Los Angeleshez közeli Venice egyik réme – vagy hőse, függően attól, ki hol áll. Egy szélsőséges fehér felsőbbrendűségi csoport – értsd neonácik – karizmatikus alakja, és a mellkasára tetovált horogkereszt meglehetősen egyértelművé teszi ideológiai hovatartozását. Derek tűzoltó apját egy fekete banda tagjai lőtték le, miközben az pont az ő házukat oltotta, és azóta is csak keresi az alkalmat a törlesztésre. Meg is találja egy este, amikor fekete srácok az autóját törik fel, és egy kisebb vérengzés után börtönben találja magát. Ahol sok minden megváltozik.

A rácsok mögött Derek fokozatosan ráébred az erőszak kétarcúságára. Felismeri az örök igazságot: a gyűlölet mindig visszaszáll arra, akitől ered. A gond csak az, hogy a gyűlölet őt már megbélyegezte, és kisöccse, a korábban kiváló tanuló Danny (Edward Furlong) is arra az útra lép, amit ő már megjárt – pont azért, mert isteníti bátyját. És innen kezdődik az igazi dráma, amikortól a család is érintetté válik. Az Amerikai história X nem csak fekete-fehérben gondolkodik – ami vicces, mert a film nagy részét fekete-fehérben vették fel -, és láthatjuk, hogy a keserűségnek és a gyűlöletnek sokszor valós oka van, de a gyökeret is meg kell találni, mert lehet, hogy azok egészen máshová vezetnek.

Talán az egyik leghírhedtebb kirúgás fűződik a filmhez, ugyanis Tony Kaye  rendező a nyilvánosság előtt, meglehetősen szenvedélyesen határolódott el az Amerikai história X-től. Ugyan a stáblistán az ő neve szerepel, és úgy is tartjuk számon, mint Kaye alkotása, de ez nem teljesen igaz, mert a reklámfilm területéről érkező rendezőt, - mivel gyakorlatilag tönkre vágta a felvett jeleneteket, - egy idő után kirúgta a stúdió, és Edward Nortont ültette a helyére. Nortonról amúgy is köztudott, hogy szereti irányítani a filmjeit, és ez történt ekkor is, sőt, a végső vágás joga is nála volt. Kaye, aki viszont arra hivatkozott, hogy Norton minden jelenetbe beleszólt, igyekezett kiharcolni, hogy ne tüntessék fel a nevét rendezőként, javasolta a bevált és sokat mondó Alan Smitheet, vagy Humpy Dumpy-t, de a rendezők szakszervezete nem engedte.