A karácsony papíron a szeretet ünnepe, egyes előadók számára ugyanakkor paradox módon ez az ideális időszak, hogy megreformálják a „zenei garázdaság” fogalmát. Következzék néhány hírhedt példa erre a hazai felhozatalból!
Szaxi Maxi: Feldíszítem a fát
A Hungária és a Dolly Roll Szaxi Maxija 2006-ban elérkezettnek látta az időt, hogy önálló karácsonyi ajándékkal lepje meg rajongóit, igaz, ez leginkább egy ünnepi csomagból előugró rugós bokszkesztyűre hajazott. Az ominózus dalt mellesleg Ami jó, az jó című lemezén jelentette meg, félreérthetetlen jelét adva ezáltal az önirónia erényének. Így aztán mi is békülékenyebben viszonyulunk a produkcióhoz, és nem adunk hangot abbéli vágyainknak, hogy hatására három liter tömény rumpuncsot szürcsölgessünk el agyhártyán keresztül. Pedig ezt már a pusz-pusz-pusz-pusz refrén is bőven indokolttá tenné.
Apostol: Kiskarácsony
Az Apostol zenekar úgy élt emlékeinkben, mint az élő bizonyíték arra, hogy az idegbecsípődést és a reumát igenis meg lehet zenésíteni. Talán ezen élményt szerették volna ellensúlyozni egy karácsonyi gyerekdal feldolgozásával, kihasználva, hogy Meződi József frontember nem csak a ZZ Top Billy Gibbons-ával, hanem egy lappföldi celebbel is felvonultat bizonyos közös külső jegyeket. A törekvés nem volt eredmény nélküli, a produkció ugyanis egyszerre autentikus és formabontó, akárcsak egy rúd gőzölgő, illatos bejgli TNT-vel töltve.
Ámokfutók: Elviszlek
Ha létezik ünnep, ahol a giccsnek van létjogosultsága, az nem más, mint a karácsony. Már csak ezért is megmagyarázhatatlan, hogy a magyar pop unikornisszőrrel kitömött integető plüssmacskája, Kozso mindeddig miért ódzkodott attól, hogy éltesse a szeretet ünnepét. Tavalyi slágerével azonban maradéktalanul száműzte hiányérzetünket, miután télapónak öltözve egy tartályhajónyi tejszínhabos baklavasziruppal borította le a karácsonyi mézeskalácsot, legvégül pedig saját, finomított cukorszívével koronázta meg a produkciót. (Ezzel egy időben fültanúk beszámolói szerint George Michael sírjából vajúdó tasmán ördögöt idéző, szűkölő, vonyító hangok törtek fel.)
Erica C és Roby D: Mr. Hóember
„A szívem lázasan dobog, ma ő lesz majd a lábdobod”
- a sor, melynek hatására anno tinédzserként is jobban lesérültünk, mint az 58 éves Mike Tyson a hasprésgépen. Ezúttal azonban a magyar popzene Bonnie és Clyde-ja távol maradt a megfejthetetlen misztériumoktól, és nagyon is dekódolható módon avatott be minket magánszférájába. A pocaklaklakózó-csimotázó momzilla-manírok azonban önmagában kevésnek bizonyultak volna a kollektív elborzasztáshoz, ezért mindezt karácsonyi díszdobozban nyújtották át nekünk. Mi azonban jobban örültünk volna egy elcsent alkatrésznek a 4-es számú csernobili reaktorból.
Komár László: Karácsony este van
Bármennyire is kedveltük a józsefvárosi Elvist, be kell látnunk, hogy némi egészséges dadaizmusért olykor neki sem kellett a szomszédba mennie. Szemléletes példa erre a Könnyűbúvár lány, a Kifestem a szobádat, vagy a szóban forgó dal, melyben Laci bácsi Casio-gyanús umcacca-alapokra énekli rá a karácsonyi menüt. Mindemellett egyedüli versenyzőként tesz említést a betlehemi születéstörténetről, mit sem törődve vele, hogy a Szent József partvisnyéllel tuszkolta volna ki a három királyokat, ha hasonló szerenádra ragadtatják magukat.
