Abban a vérzivataros országban, ahol a könnyező Zámbó Jimmy-portré még ma is megannyi háztartásban a falidekor része, és ahol a konyhaszekrény tetején jól megfér egymás mellett kakaósdoboz és hupikék Szűz Mária-szobor, a pusztító giccs zenei fronton is tömegesen szedi áldozatait. Lássuk a hazai popzene Integető Macska-díjas előadóit a teljesség igénye nélkül!
Egyes hazai popzenei előadók bármilyen irodalmi bűncselekményekre képesek (voltak) csak azért, hogy összehozzanak egy félig-meddig összecsengő sorvéget. A következőkben ezt demonstráltuk néhány kiváltképp életellenes példával:
Lássunk néhány példát arra, amikor hazai slágergyárosok fittyet hánytak a Stephen King-i bölcsességre, miszerint „néha jobb, ha a halott halott marad”.
A legtúljátszottabb 90-es világslágereket taglaló írásunkra érkező reakciók hasonlóan váratlanul értek minket, mint az észak-koreai választások végeredménye. „Piszkos meló, de valakinek el kell végeznie” – mondtuk magunknak, majd nekiláttunk a lista hazai változatának.
Bár a hazai fiú- és lánycsapatoknak már jóval korábban is voltak előfutárai, burjánzásuk leginkább a 90-es évek végén vette kezdetét. A csillámporos glicerinpop egzotikus frizurájú pápája ugyanis ekkoriban esküdött fel a magyar Backstreet Boys vagy Destiny’s Child legyártására, majd – jobbára mély sérelmünkre - többen is követték példáját. Következzék néhány elfeledett formáció ebből az időszakból!
A nosztalgia nagy úr, ez tiszta sor. De nem elégedhetünk meg ezzel a közhellyel, ugyanis olyannyira kozmikus hatalommal bír, hogy még a 90-es, korai 2000-es évek magyar tánczenei felhozatalát - pontosabban annak emlékezetét - is képes életben tartani. Voltak azonban, akik mára kikoptak a köztudatból, pedig rövid pályafutásuk során is beírták magukat a szürrealizmus történelemkönyvébe. A következőkben róluk emlékezünk meg a teljesség igénye nélkül.
A rettenetestől a jópofáig ezek voltak a legnagyobb hatású zenék a PORT.hu születésének évében. A te kedvenced vajon közte van?