Vörös és arany ragyogású, irizáló felületű kerámiák nem csak a Zsolnay gyárban készültek, de a lüszter Magyarországon Zsolnay Vilmos nevével összeforrva vonult be a köztudatba. A hajnal csodálatos színeihez hasonlított, redukáló égetéssel készült mázak az új stílus, a szecesszió szolgálatába állítva világhírt szereztek a Zsolnay névnek. Milyen előképek alapján és hogyan fejlesztették ki az eosint, majd a historizmus szellemében felelevenített technika miként terjedt el a 20. század hajnalán? Erről szól a Ráth-villa szecessziós kiállításában – a vetítéssel is illusztrált – tárlatvezetés.
Radványi Diána főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum, Budapest