A holdi kráterek fenséges világa

2024. június 15. (szombat) 20:45 Svábhegyi Csillagvizsgáló 1121 Budapest, XII. kerület, Konkoly-Thege Miklós út 15-17.

Elsőként a kettőscsillagok világát ismerhetik meg, majd az égi kísérőfelszínén kalandozhatnak. Az Appenninek hegyvonulat hatalmas csúcsain túl egy teraszos falú, központi csúcsos kráter is vár, amit csak a Clavius kráteróriás tud felülmúlni. Végül az égbolt egyik legszebb planetáris ködét csodálhatják meg.


Tervezett égitestek a bemutatón:
Epsilon Lyrae kettőscsillag (Double-double): a Lant csillagkép híres dupla kettőse közel 160 fényévnyire ragyog. A két kettőscsillag egymás körül kering, különös égi négyesfogatot alkotva.
Izar kettőscsillag: az Ökörhajcsár csillagkép híres kettőscsillaga. A szoros kettőst csak több százszoros nagyításon lehet felbontani, de megéri. Egyik csillagtagja narancs, míg kísérője kék színben pompázik.
Appenninek hegység (Montes Apenninus): a csontfehér színű hegység az Esők Medencéjét határolja. Az 5 km-es magasságot ostromló hegycsúcsaival és több mint 600 km hosszúságával földi névadóját is felülmúlja.
Eratosthenes kráter: az egyenlítőn megcsodálhatjuk a 60 km átmérőjű Eratosthenes kráter meredek, teraszos falszerkezetét és megnyúlt központi csúcsát.
Clavius óriáskráter: a Hold déli féltekéjén található 231 km átmérőjű kráter az egyik legnagyobb égi kísérőnkön. Évmilliárdok alatt az újabb becsapódások egy öt tagból álló pompás mellékkráter-láncot hoztak létre.
Gyűrűs-köd (M57): a Lant csillagkép híres planetáris köde. Egy a Naphoz hasonló, de már élete végén járó csillag vetette le magáról külső rétegeit. A kozmikus ködgyűrű továbbra is távolodik a központi fehér törpétől.
A Hold túráról saját emlékfotóval térhetünk vissza, amit mobiltelefon adapter segítségével készítenek majd el.
Az eseményen bemutatott objektumok eltérhetnek az előre meghirdetettektől, tekintettel az éppen aktuális légköri viszonyokra.