Az Alföld néprajzi kutatása más nagy tájainkhoz képest későn indult. Kutatásával azonban annak izgalmas összefüggései tárultak fel, hogyan függ össze egymással a táj, a történelem, a települések és társadalmak élete, mindez milyen kapcsolatban áll az anyagi kultúra területeivel. Az anyagi kutúra kutatásán belül pedig különösen fontos azoknak a kismestereknek, kézműveseknek a számbavétele, akik az Alföld sajátos városi – mezővárosi lakosságának fogyasztását szolgálják ki. Előadásunk két fontos kézműves ágat mutat be. A már eltűnőben lévő - téli ruhadarabok (szűrök, subák, ködömön és gubák) összegyűjtésére vállalkozó alföldi, 1908-1909. évi terepmunkák különösen kiemelkedőek. Bátky Zsigmond a fiatal Györffy István társaságában először nagy országos vásárokat keresett fel (Debrecen, Gyula), ahol megismerkedtek a készítményeiket árusító szűrszabókkal, szűcsmesterekkel és gubacsapókkal. A gyűjtés második köre pedig a mesterek műhelyeiben folytatódott. 1929-ben majdnem 700 darab, korábban nem nagyon ismert stílusú kerámia tárgyat vásárolt a Néprajzi Múzeum. Ezek főleg Borsod, Heves megyékből és az Alföld északi feléről származó tiszafüredi, mezőcsáti, hevesi és némi gömöri készítésű edények voltak. Ezzel a kutatással vált világossá a szakemberek számára, hogy az Alföldön nagyon nívós, színes, gazdag fazekasművészet élt.

Előadók: Lackner Mónika, Vida Gabriella

Az előadáson való részvétel ingyenes de regisztrációhoz kötött.