A humor az ember kiváltsága. Van példa az állatvilágban is vidámságra, játékra, mókázásra, de a szándékosan vicces dolgok generálása már csak a homo sapiens sajátja. A zsiráf nem töri a fejét, hogy megtréfálja az oroszlánt vagy megnevettesse a társait, de még egy szurikáta sem tud azon nevetni, hogy elesik a szomszédja. Mi igen. A humor ajándék az ember számára, szórakoztat, sokszor feszültségeket old fel. Forrása legtöbbször a saját hülyeségünk, gyarlóságunk, akár az egyént, akár az emberiséget nézzük. Kiss Ádám és Benk Dénes közös estje erre a gondolatmenetre épül. A produkció a felegyenesedésünk hátrányait vizsgálja, különös tekintettel a mai gondolkodó ember vállára nehezedő temérdek teherre (reklámok, címlapok, életmódtippek ezrei, stb.), mely tele van ellentmondásokkal. Tudjuk, hogy mi a jó, mi a rossz, mi az egészséges, mi a káros, mégis elveszünk az információcunamiban. Talán pont ezért kaptuk a képességet, hogy nevetni tudjunk, hogy könnyebben viseljük terheinket és hibáinkat.