Katona Csaba, történész, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa pályájának kezdetétől a magyarországi társadalom- és kultúrtörténettel foglalkozott: mit ettek, mit viseltek, hogyan éltek a Kárpát-medencében az elmúlt évszázadokban. Háttere és a sörök szeretete egyenes utat mutattak afelé, hogy 2008-tól rendszeresen publikál, konferenciázik és stand-upol a sör (főleg) hazai történetéről.

„Már a középkorban is volt Magyarországon sörfőzés, az Árpád-korban is fogyasztották már sört, erre vannak történeti utalások, bár az kérdéses, hogy az akkori sör mennyire hasonlított a ma ismert sörre. De nem az a lényeg, hogy ugyanolyan volt-e. Az első aranykor a 17. század végétől számítható, amikor a törökök kivonultak Magyarországról és a betelepülő sváb polgárság hozza magával a sörfőzés tudományát. Békeidő volt, az emberek több alkoholt ittak. A legelső magyar sörgyárat Claude Florimond de Mercy francia származású tábornagy idején alapították az 1700-as évek elején Temesváron. Ő a katonáival mint a Temesköz katonai parancsnoka és az ottani adminisztráció vezetője állomásozott ott. Természetesen a katonáknak innia kellett valamit. A sörgyár a mai napig létezik, csak azóta a magyar határokon kívül van.”