"Akit nem értenek meg a kortársai az vajon őrült?
Aki nem tartozik egyetlen irányzathoz sem, de képes saját magát többrétű kifejezéssel „Napút” festőként jellemezni, őrült?
Vagy inkább egy olyan elhivatott és bátor egyéniség, aki a saját útkeresésben hisz, aki 41 éves korától tanul rendszeresen festeni és nem fél attól, hogy lekésett valamiről, hogy túl öreg, hogy 41 éves korára már be kellett volna érnie, elismert és köztiszteletben álló, megbecsült művésszé válnia...
És a másik oldalon a költő, aki legalább akkora talány, mint a festő. Őrült?
Őrült az, aki nem ismer tilalmakat, megfontolásokat és határokat? De, mint a gyermek gyanakvás nélkül, nyílt szívvel és elmével közeledik a világ dolgaihoz? Aki mindent tudni kíván, a megismerhetetlent is, költészete kérdések sorából épült: makacs kérdezésből állt, mindig a dolgok mögé kívánt látni."