A pandémia számos olyan jelenségre hívta fel a figyelmet még élesebben, amelyekkel a Budapesti Építészeti Filmnapokon rendszeresen foglalkoznak. A bemutatott produkciók kérdéseket tesznek fel, problémákat járnak körül, állásfoglalásra késztetnek, miközben együttesen azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy mindezek nem elszigetelten léteznek, hanem szorosan összefüggenek, vagy akár egy nagyobb értelmezési keretben ugyanolyan eredőjű kérdéseket jelentenek.
A vetítést a budapesti Francia Intézet támogatja.
Manapság az emberek a velencei Dózse-palotát akár Kínában is otthonuknak mondhatják. Imádkozhatnak a Szent Péter-bazilika nyugat-afrikai, nagyobb méretű másában, esküvőt tervezhetnek egy gigantikus Taj Mahalban, vagy sírhelyüknek választhatnak egy sokkal kisebb, dubaji Taj Mahalt. Ikonikus helyszínek, látványosságok és emlékművek másolataival van teleszórva a világ. Nem csak egyszerű épület-klónok ezek, hiszen egy, a világról alkotott képet tükröznek vissza. A dokumentumfilm a világ leghíresebb nevezetességeinek ezen másolatait vizsgálja, hogy megértse, miért épültek meg és hogyan használják őket. Jövedelmező beruházás, építészeti kalózkodás és modern turizmus között lavírozva léteznek azok a helyszínek, amik a városokat formáló globalizáció egy-egy aspektusát mutatják be. Tanúbizonyságot tesznek a kulturális határok elmozdulásáról: „délibábként” a fikció és a valóság határán egyensúlyoznak. De végső soron mik ezek a másolatok? Talán egy olyan világ hírnökei, ahol a turisták a lezárt határok ellenére is biztonságosan utazhatnak – mozgás nélkül? Vagy tényleg egyfajta kulturális cseréről lenne szó, ahogy az ingatlanügynökök és marketingvezetők állítják? És mit mondanak nekünk a tömegturizmus által is átalakított európai modellekről? Öveket becsatolni, indul a filmes utazás világunk másolatába.
