Bodor Kata művészettörténész előadása

Claude Monet-t (1840–1926) élete utolsó évtizedeiben egyre jobban foglalkoztatta az őt körülvevő természet vásznon való megörökítése. Látszólag egy varázslatos kertet festet, de valójában mindjobban eltávolodott a fáktól, virágoktól, tavirózsáktól, ahogy megszállottan csak a vászonra fókuszált órákon, napokon, hónapokon át. A gyors, laza ecsetvonások absztrakt formává álltak össze és a természet alakjai már csak Monet emlékeiben léteztek. Gerhard Richter (1932) többrétegű festékfoltokból, látszólag spontán gesztusokból felépített hatalmas nonfiguratív vásznain is valaminek az emléke oldódik fel a színekben, amelyek szintén csak látszólag spontán gesztusokkal kerültek a vászonra. A vizuális párhuzam jól látható az alkotók egy-egy jellegzetes műcsoportján, de vajon eszmei és/vagy módszerbeli párhuzamosság is felfedezhető-e Monet és Richter világa között?

Belépődíj: 1500 Ft
Maximális létszám: 50 fő
Időtartam: 60-90 perc
Helyszín: Gerhard Richter. Valós látszat kiállítás