Az előadás a német 20-as, 30-as évek kabarévilágát idézi fel. Némafilmszerű koreográfiára, erős színészi karakterekre és fanyar érzésvilágra épülve mutat be egy század eleji, és egyszerre századvégi groteszk, furcsa világot. Mindezt olyan zenei háttérrel, mint Kurt Weill, a Palast Orchester, énekel Max Raabe, valamint Marlene Dietrich.
A darabban megmutatkozik egy hanyatló világ dekadenciája, a korabeli kabarék stílusjegyeivel, társadalomkritikájával és humorával. Ahogy múlik az idő, és a tavaszból nyár, az őszből tél lesz, úgy változik át a koreográfia groteszk stílusa melankolikus, szomorkás hangulatúvá.

Az előadás színlapja