A pandémia számos olyan jelenségre hívta fel a figyelmet még élesebben, amelyekkel a Budapesti Építészeti Filmnapokon rendszeresen foglalkoznak. A bemutatott produkciók kérdéseket tesznek fel, problémákat járnak körül, állásfoglalásra késztetnek, miközben együttesen azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy mindezek nem elszigetelten léteznek, hanem szorosan összefüggenek, vagy akár egy nagyobb értelmezési keretben ugyanolyan eredőjű kérdéseket jelentenek.
A vetítést a budapesti Cervantes Intézet támogatja.
A film Santa Colomába, egy Barcelona melletti városba kalauzolja a nézőt. A Franco-rezsim idején lepusztult elővárost a település lakói tisztes várossá változtatták: az átalakulást elhozó várostervet Xavier Walls álmodta meg a közösségi-participációs gyakorlat egy korai példájaként. Az építész később az ETA baszk terrorszervezet áldozata lett egy támadás során. Gyermekei visszatérnek apjuk pincéjébe, hogy visszaszerezzék nemcsak apjuk, de az egykor küzdelmes időket megélő város emlékét és örökségét is. A múlt még mindig ott kísért az utcákon, a tereken, az emberek arcán. A dokumentumfilm fontos kérdéseket feszeget: mi működteti egy város építészetét? Mi tartja fenn városi életmódunkat? Mit jelent egy olyan világ részesének lenni, amely látszólag képtelen a fejlődésre? Megint egy periféria, ami gyakorlati tereppé változik, ahol a valódi városi élettel lehet kísérletezni.