Záróeseményéhez közeledik a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont által vezetett Tranziens Asztrofizikai Objektumok projekt.
A „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” GINOP felhívásra összeállt konzorciumban dolgozó mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével, illetve fejlesztésével a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoztak létre az elmúlt 4 év alatt.
A projekt során a szakemberek két robottávcsőből álló, számítógép-vezérelt csillagászati mérőrendszert fejlesztettek ki. Az egyenként 80 cm tükörátmérőjű csillagászati távcsövet az ELKH CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába telepítették. A távcsövekre folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerák csatlakoznak, amelyek speciális csillagászati színszűrőkön keresztül készítenek felvételeket az égboltról. Az interneten keresztül összekapcsolódó rendszer az egyedi szoftverekkel képes az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre. Ezzel nemcsak hazánkban, hanem regionálisan is egyedülálló csillagászati mérőrendszer vált elérhetővé a kutatók számára.
A magyarországi megfigyeléseket külföldi nagyműszerek adataival kiegészítve a szakemberek a különböző típusú csillagrobbanások fizikai hátterét igyekeznek feltárni. Ehhez olyan számítógépes modelleket fejlesztenek és használnak fel, amelyek a jelenleg ismert fizikai folyamatokat szimulálják extrém körülmények között. A modelleket a mérésekkel összevetve olyan nyitott kérdésekre keresik a választ, mint például a legfényesebb szupernóvák robbanási mechanizmusa, a szupernóvákra épülő extragalaktikus távolságmérés pontosítása vagy a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak által szétszakított csillagok további sorsa. A kutatók remélik, hogy az újonnan beüzemelt automata mérőrendszerükkel olyan rövid idejű, izgalmas jelenségeket is tanulmányozhatnak majd, mint a gammakitörések optikai utófénylése, a gravitációshullám-források esetleges elektromágneses sugárzása vagy a gyors rádiókitörések optikai megfigyelése.
A nemzetközi szintű felfedező kutatások mellett a projekt fontos célja a modern IT-technológiák és a velük összefüggő kutatási eredmények beépítése a magyar egyetemeken folyó természettudományi-műszaki képzésbe. A csillagászat világszerte az egyik legsikeresebb téma a fiatalok természettudományos érdeklődésének felkeltésében.
Az eseményen a kutatás vezetői mutatják be a projekt eredményeit:
Kiss László - CSFK, Főigazgató
Vinkó József - CSFK, Kutatásvezető
Hegedűs Tibor - SZTE Bajai Obszervatóriuma, tudományos főmunkatárs, mb. igazgató, konzorciumi partner
A járványra tekintettel az online térben számítanak az érdeklődőkre, ahol kérdezni lehet mind a közönség, mind a sajtó részéről.