Csend, nyugalom, klasszicista nyaralóvillák, festői szépség, pár lépésre Buda központjától – ez volt egykor a Városmajor. És akkor bumm!

A 19. század végén az egyre duzzadó fővárosi lakosság új élettereket kívánt magának, és a tehetős polgárok, orvosok, ügyvédek, országgyűlési képviselők, a tudomány és a kultúra nagyjai – tárcájuk vastagságától függően – bérházakba vagy villákba költözve bekebelezték a Városmajort.

Az álmos környék a budai társadalmi elit egyik központjává vált, igényelve az urbánus infrastruktúrát, miközben a szecesszió úgy szaladt végig a művészeteken és az építészeten, mint egy zongoraórára siető kisasszony: lobogó hajjal és a szabadság eszményével.

Ezen a sétán a mi hajunkba is belekap a századforduló szele és végigrepít minket a szecessziós részleteken, legyen az az iskolán, a templomon vagy a játszótéren.

Amiről szó lesz: detektívfelügyelő és delejezés, urbanizáció, Kós Károly, vasbeton, bérvilla, hajópadló, gömbkupola, vízgyógyintézet, Trombitás-ház

A séta hossza: 1.5 óra

Találkozási pont: A 39-es busz Goldmark Károly utcai végállomása
Megközelítés: 39-es busszal a Déli pályaudvartól

Útvonal: Csemegi utca - Ráth György utca - Csaba utca - Városmajor utca - Alma utca 1. - Városmajor u. 54. - Kós Károly Általános Iskola - Városmajor - Trombitás ház (Szilágyi Erzsébet fasor 19.)