A debreceni magángyűjteményt bemutató, a Déri Múzeum gondozásában megjelent könyvsorozat negyedik kötetének festőit a tájképfestészet iránti mély elkötelezettség köti össze. Legtöbbjüket az „alföldi festészet” címszó alá sorolja a magyar művészettörténetírás, mert művészetük fő témája az Alföld, a pusztai élmény megragadása volt. A tájképek mellett, a kiállítás kiemelt figyelmet szentel azoknak az arcképeknek, emberábrázolásoknak, melyek a magyar társadalom jellegzetes alakjait jeleníti meg. Egy önálló szekció mutatja be az első világháború idején dolgozó hadifestők (Mednyánszky László, Nagy István) valós élményekből merítő, megrázó alkotásait. A festők mellett megjelenik a korszak egyik nagy szobrásza, Medgyessy Ferenc, akinek munkái jól illeszkednek abba a szellemiségbe, amelyet a többi művész képvisel.

A gyűjtemény e részében is számos különleges darab található, melyeket méltán nevezhetünk muzeális értékű alkotásoknak. Hosszú lenne felsorolni a legszebb darabokat, de néhányat mégis érdemes megemlíteni: Mednyánszky csavargó-képeit, Koszta mezei munkásait, Fényes nemrégen külföldről hazakerült tiszai tájképét, Iványi kecskeméti cigányvárosát, Tornyai a nyolcvanas években előkerült hódmezővásárhelyi, bajai, Endre alföldi tájábrázolásait, Glatz magvető alakját, Nagy István katonaképeit, Rudnay parasztpárját, Holló csendéleteit és Medgyessy híres súroló asszonyának fából készült változatát.

Kiállító művészek: Mednyánszky László, Koszta József, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla,  Tornyai János,  Endre Béla,  Glatz Oszkár,  Nagy István,  Rudnay Gyula,  Medgyessy Ferenc,  Holló László