A budapesti Tömörkény utcában székelő Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, mely az egyetlen országos cserkészgyűjtemény volt, 2009-ben megszűnt, az épület felújítása miatt el kellett költöznie. A gyűjteményt Gödöllő városa fogadta be, hiszen ezt a települést történelmi múltja predesztinálja arra, hogy a magyar cserkészet központja legyen. 1933-ban itt rendezték a fiúcserkész világtalálkozót (jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting), itt állítottak cserkészszobrot 1943-ban és itt nyugszik a máriabesnyői temetőben gróf Teleki Pál miniszterelnök, főcserkész cserkészliliomos kereszt alatt, sírja a magyar cserkészet kultuszhelye.

Az angol Robert Baden-Powell által életre hívott ifjúsági mozgalom mintájára 1910-ben jöttek létre az első cserkészcsapatok Magyarországon. 1912-ben alakult meg a Magyar Cserkészszövetség. A magyar cserkészet a két világháború közötti időben élte fénykorát. Kitűnő módszernek bizonyult az ifjúság valláserkölcsi nevelésére és a Trianon utáni Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építésére. Olyan jelentős személyiségek álltak a cserkészet mellé, mint gróf Teleki Pál (1879-1941), tudós geográfus, miniszterelnök vagy Sík Sándor (1889-1963), piarista tartományfőnök, tanár, költő. A magyar cserkészpedagógiát Sík Sándor dolgozta ki, a jellemformálással kapcsolatos nézetei - az "emberebb ember, magyarabb magyar" jelmondatba sűrítve - végigkísérték a magyar cserkészet történetét.

Az 1933-ban Gödöllőn rendezett jamboree és az 1939-es Pax Ting volt a magyar cserkészet legkiemelkedőbb eseménye. A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt megszüntette a cserkészmozgalmat, és helyébe - szovjet mintára - az úttörőmozgalmat állította. Azon fiatalok, akik részt vettek a cserkészetben és komolyan elköteleződtek annak értékei mellett, azok életre szóló erkölcsi útravalót kaptak, és a szocializmus évei alatt is őrizték a mozgalom szellemiségét.

1989-ben a rendszerváltozáskor indult újra a cserkészet. Azóta kb. 50.000 fiatal került kapcsolatba a mozgalommal, amely jelenleg 8.000 aktív taggal működik országszerte. A rendszeres heti foglalkozásokon kívül többnapos túrákon, nyári és téli táborokon, nemzetközi rendezvényeken vesznek részt. A cserkészet közösségformáló ereje és az élményt adó, ugyanakkor értékteremtő nevelő programok igyekeznek pótolni a mai társadalom hiányosságait. Az elmúlt időszak cserkészettel kapcsolatos tárgyi emlékeit és dokumentumait kezdetben a budapesti Sportmúzeum gyűjtötte. 1994-ben azonban létrejött az önálló Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye Budapesten, melyet 2009-ben be kellett zárni épületének felújítása miatt.

Az országos cserkészgyűjtemény anyagát Gödöllő városa fogadta be: a tárgyi anyag a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtári és levéltári anyag pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba került.

A cserkészemlékeket állandó kiállításon mutatja be a múzeum, a kutatók pedig a könyvtárban találhatják meg a cserkészettörténeti dokumentumokat. Joggal mondhatjuk hát, hogy Gödöllő immár a magyar cserkészet központjává vált.

Zita királyné zászlaja, melyet egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott 1925-ben, Baden-Powell eredeti levele, melyet Horthy Miklós kormányzónak írt az 1933-as gödöllői jamboree után, Fehér szarvas érem, melyet egyszeri alkalommal, az 1933-as gödöllői jamboree szervezésében és lebonyolításában végzett kiemelkedő munkáért adtak 256 cserkésztisztnek. Kölcsönzés a kőszegi Városi Múzeumtól (az egyetlen közgyűjtemény, amely rendelkezik ezzel az éremmel) a Nagy Sándor utca 6. szám alatt működött Cserkészbolt részleges rekonstrukciója sok eredeti tárggyal és dokumentummal, Márton Lajosnak, a cserkészek festőjének rajzai, a cserkészéletre oly jellemző táborozást enteriőr idézi meg a tábori élet minden rekvizitumával.