A Hegyvidéki Önkormányzat kiállítása eredeti dokumentumok, műtárgyak és képek segítségével mutatja be a turulmadár mint szimbólum történetét az Árpád-kori gyökerektől a millenniumi ünnepségeken és a nyilasterroron keresztül napjainkig. A turulról rendkívül nehéz általános, egységes és elfogulatlan képet alkotni, amit jól jelez a XII. kerületi Turul-szobor körül kialakuló politikai és emlékezéstörténeti vita is. Ennek bemutatására szintén nagy hangsúly került a kiállításon.

A turul sokrétű szimbólum. Feltűnt a magyar mondákban mint totemisztikus nemzetségi jelkép, a középkori címereken mint nemesi hadi szimbólum, majd megjelent az irodalomban, az ezredévi emlékműveken, a művészetekben mint a modern magyar nemzet egyik jelképe. Ma is megtalálható több nemzetbiztonsági és katonai szervezet, testület emblémáján. Az első világháborúban előbb katonai szimbólum, majd a hősi halottak, később a két világháború között a revizionizmus egyik jelképe lett, így az irredenta emlékművek szinte állandó díszeként szolgált.

A turul mint szimbólum újabb és újabb jelentései párhuzamosan léteztek egymás mellett. Ugyanakkor a trianoni sérelmek miatt megerősödő szélsőjobboldali pártok és egyesületek az 1920-as évektől arra törekedtek, hogy kisajátítsák ezt a jelképet, és jelentését mindinkább a saját kirekesztő nemzetértelmezésükre szűkítsék le. Megjelent a zsidóellenességéről hírhedt egyetemi szövetség nevében, továbbá a különböző magyar nemzetiszocialista és nyilas pártok jelvényein is, így fogalma hamar összeforrt az antiszemitizmussal, az agresszív nacionalizmussal, majd a nyilas rémuralommal. Mivel a turul egyfelől az ősi hagyományok egyik fontos emléke, másfelől pedig egy történelmi léptékkel mérve rövid életű, ám annál nagyobb hatású időszak jelképe, szimpátiától függően mindenki számára más jelentést hordoz.

A kiállítás egyik célja, hogy egy szakmai alapot adjon egy állandó kiállításnak, amely majd a XII. kerületi Turul-szobor mellett is megtekinthető lesz.

A kiállítás szakmai hátterét és szövegét egy hattagú szakmai bizottság állította össze, melynek tagjai Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója, Csorba László, a Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, Földváry Gergely, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont főigazgatója, Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója és Ungváry Krisztián történész.