Májustól a 4. századi Pécs/Sopianae lakóinak személyes tárgyaival és a város egykori lakójának földi maradványával bővült a Cella Septichora Látogatóközpont! Pécs ókeresztény emlékei 20 éve kerültek fel az UNESCO Világörökség Listájára, ebből az alkalomból nyílt meg az állandó régészeti kiállítás.

Az Amiről a sírok mesélnek című kiállítás célja, hogy érdekesebbé és élményszerűbbé tegye a világörökégi helyszínek megismerését és a régészeti örökség bemutatását.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiderült, hogy a csoportos vezetések, tematikus séták és örökségpedagógiai foglalkozások során megnőtt az érdeklődés a római kori temető területén előkerült csontvázak és tárgyak iránt. Ezeket az igényeket figyelembe véve három területre fókuszálnak az újonnan kialakított látványosságok.

Az első terület Sopianae késő római temetkezési leleteit tartalmazza, többek között pénzérmék, karperecek, hajtűk láthatók itt, de a tárgyak között szerepel egy üvegkorsó, egy ruhakapcsoló tű (fibula), egy gyűrű és egy övcsat is.
A kiállítás második része egy körbejárható téglasír-rekonstrukció, amely a késő római temető általánosan elterjedt sírtípusa volt. Itt méretarányosan tekinthető meg a sír, az elhunyt földi maradványaival együtt. A látványos installációba a Látogatóközpont területén korábban zajlott feltárások során felfedezett csontváz került.

A kiállítás harmadik témájának fókuszában a leletek antropológiai elemzése áll. A történeti embertan szakterülete a múlt népességének biológiai rekonstrukciójával foglalkozik. Az itt bemutatott koponyákat és csontdarabokat elemezve kiderült, hogy ezek négy személyhez tartoztak. Egy középkorú, közepes termetű férfi, egy alacsony nő és két fiatal földi maradványai látatók itt. Érdekes, hogy egyikük egy 17-19 év körüli fiatal, ami abból állapítható meg, hogy combcsontjai még nem teljesen csontosodtak hozzá a csontközépi részhez. Az elemzések szerint problémái voltak az állkapcsával és a fogaival: asszimetrikusan harapott és több lyukas foga volt. Kezdődő csonthártyagyulladást állapítottak meg nála, halálát valószínűleg tuberkolózis vagy agyhártyagyulladás okozta.

A kiállítás létrejöttével további interaktív elemekkel bővülnek az örökségpedagógiai foglalkozások, ahol a kiállított tárgyak másolatait kezükbe foghatják a résztvevők és a storytelling módszerét alkalmazva megismerhetik Sopianae egykori lakóit is.

A tárlat a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya és a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének együttműködésével valósult meg.