"A Széchenyi-díjas művészettörténésszel a Budai Arborétumban sétáltunk, ahol az ott kihelyezett zománcművekről, Lantos Ferencről, a természet és az ember kapcsolatáról, valamint az ötvenéves bonyhádi zománcművészeti alkotótelepről beszélgettünk."
A rövidfilmben körbejárt, ideiglenesen a természetben kiállított művek felidézik Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely köztérrel, az ipari gyártással, az épített környezettel és a természettel párbeszédet folytató műveinek a történetét, amelyet az acb Galéria másfél évvel ezelőtt a Vasarely Múzeummal együttműködésben egy átfogó kiállítás és egy katalógus formájában már feldolgozott. Az ötven éve megrendezett, Lantos Ferenc vezette zománcgyári rezidenciaprogramok keretében a meghívott művészek saját alkotói elképzeléseiket valósíthatták meg a vaslemezre magas hőfokon égetett ipari zománcfesték technikájának és a gyár infrastruktúrájának segítségével. Az egyéni (legfőképp absztrakt geometrikus és szeriális-jellegű) alkotások összeségükben a Lantoshoz köthető vizuális programba ágyazódtak, amely célul tűzte ki az alkotói szerepek (építészek, tudósok, munkások, művészek), valamint az alkotás típusainak (képzőművészeti, iparművészeti) egyforma jelentőségét és hibridizációját. A társadalmi léptékű, gyári kapacitásokra hangolt alkotási folyamat, a köztéri művészet, az integrált városi tervezés eszméje olyan élő hagyományok és művészettörténeti előzmények felől is olvasható, mint a pécsiek által is szervezett Bauhaus-iskola, Moholy-Nagy László zománcművei, a pécsi Victor Vasarely vagy Kepes György nézetei és praxisa. A bonyhádi zománcművészeti alkotótelep mindemellett a magyar kultúrpolitika absztrakt művészethez, a modernizmushoz és a helyi hagyományokhoz való viszonyának is pillanatfelvételét nyújtja, s egyben kódolja a Pécsi Műhely avantgárd, világszinten is egyedi land-art művészetének kibomlását is.
Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely a zománcokat falburkolati dekorációkként beltéren, de többször is a természetben állította ki. Ez részben a lantosi, természetközpontú festői életműből, részben az igényesen alakítható közösségi terek iránti affinitásból adódott. Keserü Katalin Lantos monográfusaként és a zománcok történelmi jelentőségű felhasználásának és kihelyezésének tanújaként, nem utolsó sorban pécsiként sétálta be velünk a Budai Arborétumot, ahol az acb Galéria gyűjteményében található zománcok ideiglenes helyet találtak maguknak.
Az erről készült film, mint az acb Galéria ötödik online kiállítása, a COVID-19 világjárvány alatt a művek társadalomban betöltött szerepére és azok hozzáférhetőségére is rákérdez, miközben az épített és természeti környezethez való viszonyunk egyre sürgetőbb újragondolását is felveti.
Külön köszönet Keserü Katalinnak.
Kiállítás
Az acb Galéria ötödik online kiállítása - Keserü Katalinnal
Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk!
Küldés
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások