A szakmáját tekintve eredetileg gyógyszerésznek indult alkotó a plen-air festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művei között egyaránt megtalálhatóak a korai tanulmányrajzok, portrék (Marokkói tanító), biblikus (Mária kútja Názáretben, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben) és történeti (Zrínyi kirohanása) témák ill. tájképek (Baalbek, Vihar a Nagy Hortobágyon, Római híd Mosztárban).

ÚJABB SZENZÁCIÓ!
Csontváry Kosztka Tivadar korai remekműve, A gácsi Forgách-kastély (1890 körül) című festmény 2014. május 6-ától szeptemberig Pécsett tekinthető meg.

Csontváry Kosztka Tivadar Gácson, Nógrád vármegye járásközpontjában 1884 decemberétől patikusként tevékenykedett, és élénk közéleti szerepvállalása részeként számos írása jelent meg a helyi lapokban. Gács az anyagi függetlenség megteremtésének, valamint a művészi ambíciók kibontakozásának a helyszíne, és számos festői ihlet forrása volt.

A meseszerű, egzotikus növényekkel dúsan benőtt völgy fölötti kastély, valamint a távolban előbukkanó vár látványa, a mű egyes elemei megtalálhatók a Selmecbánya vagy a Zrínyi kirohanása című festmény kompozíciós elemei között is.

Az Antal-Lusztig-gyűjtemény kiemelkedő értéke - a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen letéti anyagából - "csereképként" érkezett Pécsre, ugyanis a Vihar a Hortobágyon című alkotást a MODEM "Alföld" című kiállítására kérték kölcsön.

A gácsi Forgách-kastély (1890 körül) című festmény a Janus Pannonius Múzeum (állandó) Csontváry-kiállításában (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) tekinthető meg 2014 szeptemberéig a múzeum nyitva tartási idejében (keddtől vasárnapig 10-18 óráig).