A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Kolta Galéria közös kiállítási projektje – dr. Bozóky Dezső(1871–1957) császári és királyi sorhajóorvos, fotográfus életművének feldolgozása – újabb állomásához érkezett. A 2021. június 24-én nyíló kiállítás Látogatás a Hajnalpír Országában címmel a koreai üvegdiákról készített digitális kópiákat mutatja be.

1908 nyarán az Osztrák–Magyar Monarchia hadihajója, az SMS Kaiser Franz Josef I. Kína felől közelítette meg a Koreai-félszigetet, fedélzetén egy fiatal magyar orvossal. Dr. Bozóky Dezső ekkor már másfél éve hajózott kelet-ázsiai vizeken és várta, hogy Korea földjére léphessen. A belpolitikai viszályok dúlta ország zavaros időket élt akkoriban és a kialakult helyzet egy ideig nem tette lehetővé, hogy
idegen hadihajó állomásozzon a közeli partokon. „Már bele is törődtem lassacskán, hogy ennek az érdeklődésemet annyira izgató országnak látása nélkül fogom Keletázsiát elhagyni. De hát szerencsecsillagom nem hagyott el ezúttal sem” – írta Bozóky.

A hadihajó kapitánya végül másfél év hajózás után nem halogatta tovább a látogatást, és 1908-ban a kínai Zhifu városából egyenesen a koreai Jemulpo (a mai Incheon) felé vette az irányt, majd júliusban lehorgonyzott a kikötőben. Ezt követően a Kaiser Franz Josef I. Szöul, Port Hamilton, majd Busan kikötőjét érintve haladt tovább, így a fiatal orvos a hadihajó útvonalának kikötési sorrendjében látogathatta végig az említett városokat. Érdeklődése messze túlmutatott egy átlagos turistáén.

Hajóorvosi mivolta pedig sokszor lehetővé tette, hogy olyan helyeken is megforduljon, amelyek kívül estek a korabeli világutazók útvonalán, illetve egy átlagos turista számára elérhetetlenek voltak. Mi több, Bozóky maga is szívesen „hozott áldozatokat”: például a szebb kilátásért felmászott akár Szöul nyugati városkapujára is. Az Osztrák–Magyar Monarchia a többi európai hatalomhoz képest viszonylag későn jelent meg a Koreai-félszigeten. A császári és királyi külpolitika ugyanis elsősorban Japánban és Kínában törekedett pozíciók kiépítésére. A Monarchia 1871-ben nyitotta meg követségét Tokióban, majd pár évvel később Pekingben, továbbá konzulátusokat hozott létre Yokohamában és Shanghaiban; de csak 1890 októberében kezdeményezte Koreával a diplomáciai kapcsolatfelvétellel egyenértékű barátsági, kereskedelmi és tengerhajózási szerződés megkötését.

A 20. század hajnalán a Koreai-félszigetre látogató magyar utazók – köztük Hopp Ferenc és Bozóky Dezső – egy rövid ideig tartó, átmeneti időszaknak lehettek szemtanúi. Már lezajlott a koreaiul kehang (a kikötők megnyitása) néven ismert folyamat, amely az 1860-as évek végétől az 1880-as évekig tartott. Az ország formálisan még független állam volt, ugyanakkor a Japán Birodalom szorítása már előrevetítette az önálló államiság közelgő elvesztését. Bozóky doktor felvételei kordokumentumnak tekinthetők: a fényképek azon túl, hogy bemutatják az európai látogató számára egzotikus kultúrát, egyúttal a Koreai Császárság végnapjait is dokumentálják, ugyanis a fotókon látható társadalmi viszonyok rövidesen teljesen eltűntek, illetve Szöul, Jemulpo és Busan városképe a japán időkben bekövetkezett településrendezés, majd a háborús pusztítások és a japán gyarmatosítók által irányított gyors modernizáció következtében végérvényesen megváltozott. A fiatal férfi a folyamatot egyszerre tartotta fájdalmasan szomorúnak és az életkörülmények javulása szempontjából pozitívnak.

Noha kétségkívül Bozóky saját kezűleg készített felvételei jelentik az igazi kuriózumot a kutatás számára, fontos tudni, hogy a hajóorvos saját képei mellé kiegészítésül, valamint úti emlék gyanánt mások által készített fotográfiákat is vásárolt. Ezek olyan jeleneteket ábrázoltak, amelyek felkeltették az érdeklődését, illetve melyeknek ő maga nem lehetett szemtanúja. Keleti tartózkodása alatt írt naplója kétkötetes úti beszámolóként 1910-ben látott napvilágot Két év Keletázsiában címmel. Bozóky útleírása, saját és vásárolt felvételei nemcsak egy személyes utazás illusztrációiként, hanem az adott kor dokumentumaiként járultak hozzá Kelet-Ázsia magyarországi recepciótörténetéhez.

A Hopp Múzeum „Ázsiai Történeti Fotográfiák” című könyvsorozatának legutóbb napvilágot látott kötete Bozóky Dezső koreai fotóit dolgozza fel és adja közre Csoma Mózes és Kardos Tatjána kísérőtanulmányaival együtt. A kötet 153 fotóval, három nyelven, a Hopp Múzeum gondozásában a Múzeum és Magyarország Szöuli Nagykövetségének közös kiadásában 2020-ban jelent meg.