"A nők teste és a fák teste a barikád azonos oldalára kerül"
Joanna Rajkowska

A Földanyának, a Földnővérnek adjuk át magunkat. Közösen szőjük ezt a világot. Kiállításunkat minden érző lénynek, a teljes Természetnek, a Bolygónak és a Világmindenségnek ajánljuk.

A Földnővér tovább él, mi nem. Ez nyilvánvaló. Ha nem kezdjük el Őt védelmezni, hamarosan bekövetkezik a katasztrófa. A természet dühös, pusztító, halálhozó Erővé válik. Az Istennő megbünteti az emberiséget, mely esztelenségében nap mint nap kihasználja Őt. Az ember – a fehér, heteroszexuális, kodifikált nyelvvel és jogokkal bíró, utazó, keresztény férfi; ő az, aki az uralkodás hatalmával felruházta magát. Megítél, rendet szab, elnevez és helyre tesz. Ő teljesíti be Darwin evolúciós rendszerét, neki szól az Emberi Jogok Nyilatkozata, őt állította Vitruvius, majd Leonardo da Vinci az építészet ideális, klasszikus rendjét tükröző tökéletes emberi arányok mintájául. Ő a tévedhetetlen építő, Isten mindent látó szeme. Továbbra is igyekszik elavult, hierarchikus, igazságtalan szabályokba foglalt egocentrikus szubjektivitását megőrizni.

A forradalom, amely meghozza majd a változást, már elkezdődött. A patriarchátuson tipor egy új, a feminista, dekolonizációs, LMBTQIA+ és ökológiai stratégiákat is magába foglaló nyelvet használva.

A kiállítás koncepciójával a Földnővér alakját idézzük meg; több nézőpontból mutatjuk be, olyan problémákra irányítva rá a figyelmet, melyek az emberi és nem-emberi életet közvetlenül érintik. Szándékosan tekintettünk el attól, hogy ezt az Anyagot Magna Maternak nevezzük, mivel a nővérrel való kapcsolat szabadabb, nem vertikális viszony; hiányzik belőle a vezető, az anyafigura egyfajta szakralizációja és felduzzasztása. A nővérek közötti kapcsolat határozottan oldottabb, több helyet ad a szabadságnak, az örömnek és humornak.

A Nővér a Természet, a zoé, a kontroll alól kibúvó élet, a biológia, a test, az életerő; nem az ember, hanem a Másik, nem humanizmus, hanem humusztika, metafizika nélküli halál, abjekt, antitotalitarizmus és anarchia, határátlépés és lázadás, változás, anyag, nemek feletti, nemeken kívüli, nemeket meghaladó szexualitás.

A Földnővérrel testvérként osztozunk az ellenállásban és a romlott rendszerrel szembeni küzdelemben, testvérként osztozunk gondban és gondoskodásban, sokféleségben és interszekcionalitásban, sokszínűségben, sokoldalúságban, kölcsönösségben. Testvérei vagyunk a rovaroknak, növényeknek, sejteknek, magvaknak, archeáknak, baktériumoknak, fitoplanktonoknak, fáknak, pontyoknak, polipoknak, delfineknek. A Nővér folyói a Farkasok testvérei, Gaia pedig Cthulhué és a Chthulucéné. Testvérként osztozunk, csápjainkkal tapogatózva; testvérként osztozunk a kollektív gondolkodásban és cselekvésben, a gyökérzet rétegeiben és az óceán hideg mélységeiben. A testvériségünk vállnak vetett váll, bátor, befogadó és pimasz.

James Lovelock érzékenyen és elragadtatással mutatta be Gaia archetipikus és metaforikus alakját, amely számára az ideális, önmagában elégséges, önmagát tudatosan meghatározó testet jelképezte. Később finoman módosította ezt az elképzelést, Tim Lenton és Bruno Latour pedig megalkották Gaia 2.0 koncepcióját, rámutatva, hogy a Föld nem egyetlen, önmagát szabályozó organizmus, hanem inkább intelligens mechanizmusra emlékeztet, melynek egyes elemei összhangban, tudatosan és kollektíven, az intelligens létformákra és a még náluk is intelligensebb gépekre támaszkodva működnek együtt egymással.

Az ökofeminista Val Plumwood így írt az ember és nem-ember közötti kapcsolatról: "Napjainkban két alapvető kihívással állunk szemben, melyek lényege az ember ismételten az ökológiai keretrendszerbe ágyazása, valamint a nem-ember ismételten az etikai keretrendszerbe ágyazása.”
A nővérek változást akarnak!

Magdalena Maciudzińska-Kamczycka – a toruńi Mikołaj Kopernik Egyetem Képzőművészeti Karán működő 20. Századi Közép-Európai és Emigráns Művészettörténeti Tanszék munkatársa. Mester- és doktori tanulmányait a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem Művészettörténeti Intézetében végezte. Fő kutatási területei közé tartozik a judaizmus ábrázolása az ókori művészetben, valamint a feminizmus és a női művészet. A Zsidóság és judaizmus az antik művészet tükrében című monográfia szerzője, a kétkötetes (Nem) kívánt identitás társszerkesztője.

Anna Kalwajtys – vizuális és performansz művész. Munkáiban elsősorban a művész és a néző, a művészet alanya és tárgya, a művész és a mű, a néző és a megfigyelt alkotás közötti kapcsolatra koncentrál. Performanszaiban az ember testiségével és biológiai adottságaival, a kulturális identitás kialakulásának folyamatával, a társadalom gyengébb tagjainak kirekesztésével és egzisztenciális határhelyzetekkel foglalkozik. Számos lengyelországi és külföldi fesztiválon vett részt.

Dorota Chilińska – művész és kurátor, aktivista és feminista. Installációval, művész- és dokumentumfilmmel foglalkozik. Műveit a WRO Fesztivál, a Mediations Biennálé, a Velencei Biennálé, Prága, Berlin mellett számos egyéb helyszínen is bemutatták. Hosszú évek óta dolgozik kurátorként - Katarzyna Lewandowska műkritikussal együtt főként olyan, női művészetet népszerűsítő projekteket valósít meg, mint a Fiatal nők (Młode), a Rebelle vagy a Földnővér. Alkotói, illetve művészetet népszerűsítő munkásságában egyaránt az együttműködés, a Másikra való nyitottság és az aktivizmus értékét hangsúlyozza.
katarzyna lewandowska – egyetemi oktató, kurátor, aktivista, anarchista. A gdański Képzőművészeti Akadémia munkatársa.

A kiállítás résztvevői: Dorota Androsz, Dorota Chilińska, Kinga Dobosz, Agnieszka Dulna, Paulina Gołoś, Ewelina Grabowska, Ela Jabłońska, Martyna Jastrzębska,
Anna Kalwajtys, Justyna Koeke, Maria Kubit, katarzyna lewandowska, Iza Maciejewska, Honorata Martin, Edyta Majewska, Agata Read, Aga Schreder, Basia Sidor, Aleksandra Ska, Beata Sosnowska, Alina Stsiatseva, Marta Romankiv,
Monika Zawadzka, Agata Zbylut, Liliana Zeic.

A Földnővér projekt 2021-ben, a poznańi Galeria Arsenałból indult útjára.