„1998-ban festettem az első Möbius-képet, ami azóta is központi témám. A Pillanatok műve című kiállítás képei egy Möbius-szalagon alapuló vonalrendszer használatával jöttek létre.

….2008-ban egy napórát készítettem, melynek árnyékvetője egy Möbius-szalag volt. Óránként egy körvonal készült úgy, hogy a szalag vetületének széleit rajzoltam le, tehát az árnyék mint tónus töltötte ki a körvonalat. A fény beesési szöge az árnyékvonalak geometriai rendszerét adja ki….

A rendszer azóta bővül és a szalagnak folyamatosan átalakul a szerepe. A jelenleg bemutatott sorozat a ponttal, mint pillanattal és a párhuzamos vonallal, mint tér-idő szelettel foglalkozik.
Az idő különböző életszakaszokban más-más relációban van a térrel. Az időbeli távolodás a térbeli távolodással akkor van szinkronban, ha például utazunk. Utóbbi években több utazásban volt részem, és ez a távolodás - tér és idő szinkronitásának megélése - új élmény volt számomra, ami hasonló a festéshez. Képeimben ezeket a pillanatokat rögzítem. Az idő végességét és végtelenségét is csak ennek relációjában érzékelhetjük. Kiemelt pillanatsorozatok a képek.” (Haász Katalin)