„Mindkét alkotónál egy a dolgok mélységét kutató felszínesség tűnik fel, amelyet sajátos posztantropocentrizmus is áthat. A realista mágia megtévesztő, intenzív és magával ragadó, a dolgok előtereként meghúzódó esztétikai tartományban születik, ahol a dolgok korlátozhatatlan bősége a semmi, a hiány és a dolgok szakadékosságával együtt van jelen. Zavaros, riasztó, félelmetes, elbűvölő a dolgok világa, és semmi sem képes kategorikusan kinyilvánítani, hogy mi számít valósnak vagy valótlannak.” (Horváth Márk: A csillogó felszín és a színes hiány találkozása, Országút)