A MOME Építészeti Intézet kiállítása

Nagy Tamás (1951–2020) a rendszerváltás utáni magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Egyházi megbízásai, középületei, vagy éppen az általa tervezett Munkák és inspirációk című könyve mind jelentős elemei alkotótevékenységének. Életművének azonban van még egy olyan eleme, amire eddig kevesebb figyelem összpontosult.

Ez a kiállítás az oktatói tevékenysége előtt tiszteleg, hiszen saját építész praxisa mellett hosszú évekig tanított, több generációra nagy hatást gyakorolva. Nagy Tamás a MOME Építészeti Tanszékének, később Építészeti Intézetének egyik leglényegesebb tanára, számos olyan újítást vezetett be, amelyek meghatározzák a képzést. Ilyen például az építőtáborok hagyományának újraélesztése és professzionális szintre emelése; a „kétkeziség” beemelése az oktatásba – aminek alapja azaz az elképzelés, hogy az építészeti gondolkodást nagyban segíti a tervezőasztaltól való elszakadás, a szerkezeti, anyagszerű problémákkal való élő találkozás. 15 éven keresztül készültek a „sárga füzetek”, amelyekkel Nagy Tamás a saját inspirációs módszerét adta át a diákoknak.

A kiállításon egykori hallgatók és oktatótársak visszaemlékezésein keresztül reflektálunk Nagy Tamás örökségére. A tárlat két nagyobb egységből áll: egyrészt foglalkozunk azzal, hogy a tanári működésével mit adott Nagy Tamás a szűken és tágan értelmezett közösségnek, másrészt egy interaktív installáció létrehozásával minden látogatónak lehetőséget nyújtunk, hogy részese legyen egy maradandó alkotásnak, és lerója tiszteletét Nagy Tamás emléke előtt.

Munkatársak: Bene Tamás, Farkas Flóra, Farkas Sára, Jóföldi Laura, Nagy Zoltán, Pálinkás-Szűcs Tilla, Vass-Eysen Áron, Zachár Dorottya