Pirk János (1903–1989) hét évtizedet átívelő munkássága Szatmárnémeti
tanyavilágából indult. Amikor Nagybányára került, kivételes rajzkészsége miatt
csodagyerekként emlegették. A szabadiskola vezetője, Thorma János azonnal
pártfogásába vette, és pár év múlva, 1924-ben a fiatal festőnövendék felvételt
nyert a Képzőművészeti Főiskolára, ahol az ugyancsak nagybányai mester, Réti
István osztályában folytatta a tanulmányait. Párizsban és Rómában többször járt
tanulmányúton, de mindig Nagybányára tért vissza. Megnősült, majd
feleségével, Remsey Ágnes iparművésszel 1944-ben a gödöllői művésztelepre
költöztek, végül 1949-ben Szentendrén telepedtek le, ahol a művész haláláig
dolgozott.

Számos szakmai elismerés – Munkácsy-díj, kiváló művész – mellett elnyerte
Szentendre város díszpolgári címét és a Pro Urbe díjat. 1969-ben kapott
műteremlakást a szentendrei Új Művésztelepen, 1970–1974 között pedig a
szentendrei rajzszakkört vezetve több, azóta jelentős szakmai eredményt elérő
művészt indított útjára.

A rajongásig szeretett természet és a földet művelő parasztok maradtak
mindvégig festményeinek legfőbb témái. Látomásos jellegű kompozícióinak
gyakori főszereplője a magvető, a kaszakalapáló, a krumpliszedő, az ásó ember;
azok az emberek, akik között ő is élt, és akiknek a munkáját saját maga is jól
ismerte. A természet és az emberi sorskérdések a legközvetlenebb módon
kerültek összefüggésbe a festészet klasszikus értékeit mindig tiszteletben tartó és megújulni kész páratlan életműben. Egyik leggyakoribb képtémája, a magvető is azt a harmonikus életszemléletet jelképezi, ami a küzdelmek ellenére is vallja az élet megújulásába és az örök optimizmusba vetett hitet.

Pirk János hét év főiskolai és az 1930-as években Nagybányán készített
műveinek nagy része elveszett, illetve megsemmisült. Életművének az 1945
előtti időszakát így nehéz rekonstruálni, és ezért van fokozott jelentősége annak,
ha felbukkan ebből a korszakból egy-egy festménye. Az évek során több ilyen
munkája került elő és ezek is láthatóak a 180 művet bemutató gazdag tárlaton.

Unikum maga a helyszín is –a Pirk Galéria. A szentendre belvárosának északi
részén (a MűvészetMalom szomszédságában), a Bogdányi úton található
ingatlan felújítása és múzeummá alakítása 2008-ban kezdődött meg. Bár a
munkálatok nem fejeződtek be teljesen, a hagyatékot gondozó Pirk család az
életművet áttekintő kiállítás első megrendezésével kívánja bemutatni az eltelt
időszakban elért eredményeket. Számos alkotás a restaurálást követően most
először lesz látható az ismertebb és az újabban szerzett olajfestményekkel,
akvarellekkel, rajzokkal együtt. A Pirk családot a Szentendrei Önkormányzat és
a Ferenczy Múzeumi Centrum mellett nagylelkű támogatók is segítették, hogy
ne csak a kiállítás jöhessen létre, hanem az épület és belső tereinek impozáns
átalakítása is befejeződhessen. (Bodonyi Emőke a kiállítás társkurátora)