A Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Program eredményeinek bemutatása - Minikiállítás sorozat

A Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Programja (MNM KRP) négy évvel ezelőtt indult azzal a céllal, hogy a terepi és a tudományos munkába bevonja a régészet iránt érdeklődőket. A Magyar Nemzeti Múzeum Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportját Dr. Tomka Gábor főigazgató-helyettes 2017. január 17-én, a korábbi egyéni kutatások összefogása érdekében hozta létre. A múzeum négy munkatársát – Tarbay János Gábort (őskor), Vida Istvánt (római kor), Schilling Lászlót (népvándorlás kor) és Pető Zsuzsa Esztert (középkor) – bízta meg az alábbi feladatokkal:

Új régészeti lelőhelyek azonosítása az MNM önkénteseinek segítségével
További vizsgálatokat elvégzése az MNM által korábban kutatott lelőhelyeken
Az MNM éppen zajló feltárásainak támogatása fémkeresős leletfelderítéssel
A program a legtöbb segítséget a műszeres (fémkeresős) lelőhely- és leletfelderítésben kapja. A munkának talán ez a legismertebb és leglátványosabb formája, azonban hangsúlyozzuk, hogy a Közösségi Régészeti Program több elemből áll. Önkéntesek segédkeznek az ásatási terepmunkában, az előkerült leletek szakszerű megtisztításában (amiért sok egyéb munkája mellett külön köszönetet illeti Horváth Szulamit Emmát), a fotódokumentáció és tárgyfotók elkészítésében, a közösen talált leletek és az MNM törzsanyagának feldolgozásában, a tudományos közlésben és a gyűjteményi munkában.

A legális „fémkeresőzés”:

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében ma Magyarország területén magánszemélyek nem, vagy csak igen szűk keretek között végezhetnek fémkereső készülék segítségével kutatómunkát. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye megalapítása óta számos jelentős, magánszemélyek által talált és adományozott tárggyal bővült. Szerencsére a gyarapodás ezen módja napjainkban sem szakadt meg. Az utóbbi években több, régészeti gyűjteménnyel rendelkező intézmény is indított közösségi régészeti programot, hogy ennek a tevékenységnek keretet adhasson.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Programjának (MNM KRP) egyik célja az, hogy az engedély nélkül működő – magáncélra vagy a műkincspiacra dolgozó – fémkeresősöket megelőzve a veszélyeztetett, földben rejlő tárgyakat közgyűjteménybe juttassa, s ezzel megakadályozza a tárgyak, illetve a tárgyak által hordozott információk elvesztését, valamint elősegítse társadalmi hasznosulásukat.

A program a szakemberek közreműködésével lehetőséget ad azoknak a régészeti-történeti érdeklődésű magánszemélyeknek, akiknek e háttér nélkül nem, vagy csak igen korlátozottan lenne lehetőségük kutatási szenvedélyük gyakorlására. Ez a közös munka mindkét fél számára gyümölcsöző: a múzeum ismeret- és leletanyaga a korábbiakban nem tapasztalt módon gyarapodik, valamint magánszemélyek is hódolhatnak kutatási szenvedélyüknek.

A helyzet kialakulása tulajdonképpen a technikai fejlődés eredménye: míg korábban kizárólag a szerencse, vagy a kisebb-nagyobb földmunkák során tett megfigyelések során kerültek elő leletek, ma már nem csak a terepen dolgozó régész szakemberek, hanem a lelkes amatőrök is hozzájutnak fémkereső műszerekhez, melyek segítségével könnyebben bukkannak akár évezredekig rejtve maradtrégészeti (fém)tárgyakra.

A MNM KRP folyamatosan felhívja a lelkes amatőrök figyelmét arra, hogy az illegális úton előkerülő leletek a köz, vagy a tudomány számára alig, vagy egyáltalán nem hasznosulnak, s így a legjobb szándékkal is pótolhatatlan veszteséget okoznak a régészettudománynak.

Ebben a pillanatban is számos amatőr kincskereső járja fémkereső detektorral a vidéket. Sajnos az általuk gyűjtött tárgyakkal nagy valószínűséggel nem fogunk kiállításainkban találkozni. Ne feledjük: a régészeti tárgyak és az általuk hordozott információ közkincs, mindannyiunk öröksége!