Szabó Ábel a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett 1998-ban, ahol Pásztor Gábor és Eszik Alajos voltak a mesterei. Nagy mesterségbeli tudással, hagyományos eszközökkel és kifinomult technikával megfestett képeinek visszatérő témái a monumentális távlatban ábrázolt nagyvárosi tájak, melyeken indusztriális vagy peremvidéki épületek, utcák, terek, sehová sem tartozó, gazdátlan és néptelen helyek, a városi lét mindennapi rekvizitumai szolgáltatják a festői motívumokat. A témájukban egyszerű ábrázolások „szürke” mivoltukban is rendkívül gazdag, intenzív figyelemmel megragadott látványt tárnak a néző elé, aki e felfokozott valóság-képek hatása alatt kikerülhetetlenül szembesül a modern ipari-urbánus környezet és létmód korántsem hízelgő, ha nem is kifejezetten kritikus látképével, melynek érzetébe retrospektív és disztópikus jegyek egyaránt vegyülhetnek.