A hajdúváros: Báthori Gábor erdélyi fejedelem halálával (1613) kihalt a Báthori család is. Nyírbátor azonban továbbra is az erdélyi fejedelemség birtokában maradt, s jelenőségét egészen a XVII. század végéig megőrizte. A kiállítás bemutatja a fejedelmek korából származó történelmi emlékeket, Báthori Gábor és Bethlen Gábor okleveleit, a fejedelmek díszkardját s a korabeli fegyverművesség néhány kiemelkedő remekét. A város kézműiparának fejlettségére utalnak a céhemlékek, és a mezőgazdasági termelést bemutató eszközök. Ebben a korban Nyírbátorba is eljutott az erdélyi reneszánsz művészet és kultúra hatása. Ezt bizonyítják a korabeli használati eszközök, textíliák, bútorok, kályhacsempék stb.

A hanyatló város: II. Rákóczi Ferenc Habsburgok ellen vívott szabadságharcának bukása után a város a XVIII. század közepén a Károlyi család birtokába került. Nyírbátor ettől kezdve egyre inkább elveszíti kiváltságait, s erősen csökken a középkorban kivívott központi szerepköre is. A mezőgazdaság mellett azonban még ekkor is kiemelkedő jelentőségű volt a kézműipar, s a kereskedelem. A városban talált kerámiák, használati tárgyak, dísztárgyak, termelőeszközök arról tanúskodnak, hogy eljutottak ide a felvidéki és erdélyi iparosok termékei is.

A város a XIX. század utolsó szakaszában: A XIX. században lassan megindult a polgári fejlődés, amely az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc után felgyorsult. A szabadságharc emlékeit számos eredeti dokumentum és tárgy őrzi, míg a lassú polgárosulást dísz- és használati tárgyak érzékeltetik. A paraszti termelést a kenderfeldolgozás eszközkészlete szemlélteti.