Cserna-Szabó András új regényének bemutatóján Kormos Lilivel beszélget, a könyvből Rudolf Péter olvas fel részleteket.

Az V. században járunk, Attila hun király idejében. Az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és lesznek az enyészeté. Szerte a világban – Rómától Konstantinápolyig, Hippótól Mediolanumig, Catalaunumtól Zentesig – hunok, nyugat- és kelet-rómaiak, vandálok, gótok, szkírek, alánok, szarmaták, gepidák, zsidók, görögök (stb.) rohangálnak (vagy éppen tántorognak az erjesztett kancatejtől, a mézsörtől, az itáliai és galliai boroktól vagy a táltospipától), hogy a régi káoszból az újba taszítsák az emberiséget.

Az események krónikása Zerkó, a berber törpe, aki élete alkonyán korianderes bárányt falatozva, mellé jóféle Ikarion bort hörpölve meséli el kalandos történeteit a száját tátó kocsmai népségnek egy ciprusi tavernában. Zerkó élete során volt rabszolga és isten, udvari bohóc és börtöntöltelék, cirkuszi látványosság és hímringyó ‒ legfőképpen pedig szemtanúja Róma, Bizánc és a hunok küzdelmének.

Cserna-Szabó András legújabb kötete ókori pikareszk regény, kumisz szagú, groteszk road movie, történelmi tabló és annak paródiája ‒ a folyton porig égő és hamvaiból mindig újraéledő világ egy kisember szemszögéből.