Horváth Viktor beszél John Milton Paradise Lost című eposzának fordítástechnikai kérdéseiről és kultúratörténeti összefüggéseiről.

Ajánló Daniel Stoopendaal 1730-as világtérképével:
A szépség nem a tökéletes rendben van, hanem a rend és a káosz határterületein. A térkép mint fraktál tökéletlen, de Milton korának felfedezéseivel, kereskedelmével, csillagászatával, társadalmi, ipari, vallási és tudományos forradalmaival maga a szépség; leképezi az Elveszett Paradicsom hasonlatainak és katalógusainak hatalmas, skálafüggetlen rendjét.

A térkép lerajzolja a Kozmosz ókori és újkori modelljét, sőt titokban a Teremtés előtti világot – ahogy Milton Elveszett Paradicsoma is –, így megismerhetjük a Mennyek hegy- és vízrajzát, birodalmi intézményeit, kormányzatát és hadszervezetét; a Pokol államformáját és külpolitikájának irányelveit, a Sátán lélektanát, a Paradicsomkert népességének szociodinamikáját, az emberpár és az angyalok gender-körülményeit, gasztrokultúráját, jövőképét, és ennek az egésznek a viszonyát a barokk angol és a mai magyar nyelv találkozásához.
Mi köze mindennek az életünkhöz?

A Magyar Műfordítók Egyesületének programja.
Sorozatszerkesztő: Tax Ágnes