A kötet szerkesztőjével, Péczely Dórával Vinczellér Katalin beszélget
A Lehetnék bárki című versgyűjteményben száztíz magyar költő százhatvan verse olvasható, szóval egy jó nagy mezőnyi költemény van itt csokrétába kötve. És hogy mi köti össze őket? Elsősorban az, hogy mindegyik vers a költők harmincéves kora előtt született. Az antológia kétharmadában a mai húszas éveit taposó generáció versei szerepelnek, az egyharmadában pedig már köztünk nem élő költők művei. Közöttük vannak Adytól Vörösmartyig a nagy régiek, és 20–21. századi költők is, mint Juhász Ferenc, Nemes Nagy Ágnes, Petri György, Térey János és Weöres Sándor. Tőlük vagy olyan versek kerültek az antológiába, amelyek nagyon ismertek, vagy olyanok, amelyek inkább ínyencségnek számítanak a költői életművön belül.
Az antológia nyolc tematikus ciklusa mutatja, hogy az olyan témák, mint a szerelem, a család, a város vagy a természet, összehozza a régi és az új költőgenerációkat, de az is tisztán látszik, hogy mennyi úton-módon jelenik meg mindez a művekben, és mennyire másként a korábbi századokban és a jelen költészetében. Ahogy a költő mondja: „Szívem most illatzacskó, / lelkem illatház: / ez a sok illat engem / hogy megbabonáz…” (Babits Mihály), hiszen „…a sugárutak mentén hokibotok virágzanak” (André Ferenc).
A kötet szerkesztőjével, Péczely Dórával Vinczellér Katalin beszélget.
A szerzők felolvasásában a következő versek hangzanak el:
– Juhász Tibor: Utolsó lobbanások
– Kemény Zsófi: Tulajdonképpen szeretnéd
– Locker Dávid: Tájvers
– Purosz Leonidasz: Drága Kishúgom és Anya,
– Seres Lili Hanna: Porcelánnal
A Caesar's Bread-től megzenésítve a következőket hallhatjuk:
– Eszenyi Fanni: Anyám szoknyája
– Kellerwessel Klaus: Szerenád
Juhász Ferenc versét Kovács Lehel, Kaffka Margitét pedig Mórocz Adrienn olvassa fel.
A Tilos az Á Könyvek programja.
Rendeld meg a könyvet