A szerzővel Pacskovszky Zsolt beszélget.

„A kihalt állatokról beszéltem a többieknek. Azzal kezdtem, hogy kihalt állat alatt nemcsak a Tyrannosaurus rexet és a kardfogú tigrist értjük, ezt jó, ha az elején tisztázzuk. Elmeséltem, hogy nagy bajok vannak most is, folyamatosan tűnnek el a különböző állatfajok a bolygóról, és ez hosszú távon tarthatatlan, komoly árat fogunk fizetni érte. Gondoltam, jól rájuk ijesztek, hátha akkor sikerül átadni valamit, azt mondtam, tulajdonképpen elvesztettük a harcot, mindennek vége. Aki szereti a katasztrófafilmeket, sokat spórolhat a mozijegyen, pár év, és elég lesz az ablakon kinéznie.”

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Hogyan dolgozza fel anyja és az iskolaudvaron élő kisegér, Edmondantesz halálát, saját elhúzódó betegségét, klímaszorongását, teste zavarba ejtő változásait? S legfőképpen: mit kezdjen az osztálytársa, Panni iránti titkos érzéseivel?

A finom érzékenységgel megírt regény - a Regényes természet irodalmi pályázat nyertes műve – a szerző első kötete a Móra Kiadónál.

A Móra Kiadó programja.